Az athéni parlament kedden kezd tárgyalni arról a törvényről, amely megteremtené a pénteken törlesztendő adósságok fedezetének egy részét. Több mint kétmilliárd euró ketyeg le a hét utolsó munkanapján, köztük egy olyan valutacsere-ügylet kamata, amelyet még a Goldman Sachs Group amerikai bankházzal kötöttek az ezredforduló táján az államadósság eltitkolása céljából - írja a Bloomberg az ügyhöz közel álló forrásra hivatkozva.

Az államkassza lassan kiürül, miközben egymást követik a rossz hírek. A pénzügyminisztérium hétfőn jelentette be, hogy a 2014-es költségvetés év végi elsődleges - adósságtörlesztés nélkül számolt - többlete mindössze a GDP 0,3 százaléka volt, szemben a korábbi kormány terveiben szereplő és az EU-ECB-IMF hitelezőhármas által is elfogadott 1,5 százalékos céllal. Egyszerűen kevesebb adó folyt be a költségvetésbe, és ha sikerülne is behajtani némi hátralékot, akkor sem lehet 0,6 százalék fölé tornászni a többletet.

Jön egy kis pénz?

A hároméves kötvények hozama a válság legrosszabb időszakára emlékeztető szintre, 20 százalék fölé emelkedett, mivel gyakorlatilag nincs a világon befektető, aki hajlandó lenne ezekből vásárolni. Az új kormány január végi megalakulása előtt még fele ekkora volt a hozam. Erre utalva jegyezte meg Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, a görögökkel szembeni kemény fellépés híve, hogy az ország iránti bizalmat sikerült újra teljesen lerombolni.

Ha igaz az ekathimerini.com hírportál értesülése, akkor az intézményekre átkeresztelt trojka hajlandó egy kis pénzt felszabadítani a EU-IMF hitelprogram megmaradt forrásából. Az európai pénzügyminisztereket tömörítő eurócsoport hozzájárulhat ahhoz, hogy az eurótagállamok lemondjanak a birtokukban lévő görög kötvények kamatának egy részéről, 1,9 milliárd euróról. Cserében a kormánynak hoznia kellene néhány intézkedést, például el kellene választania a pénzügyminisztériumról az állami bevételek ellenőrzésével foglalkozó részleget, és garantálnia kellene a szervezet teljes függetlenségét.

A gond az, hogy április végéig négymilliárd eurónyi forrásra lenne szükségük a görögöknek.. Ebből 1,7 milliárd esik márciusra és több mint kétmilliárd áprilisra. Az athéni hírportál értesülése szerint a pénzügyminisztérium erejét jelenleg teljesen leköti az e havi pénzszükséglet előteremtése.

Ketyeg az óra

Ahogy telnek a napok, úgy zsugorodik a kormány mozgástere - véli Theodore Pelagidisz, a Brookings Intézet Athénban dolgozó munkatársa. Az az ember benyomása, hogy sem A terve nem volt a kormánynak, sem B terve. Semmi sincs a tarsolyában - fejtegeti a szakértő. A kedden a parlament elé kerülő törvényjavaslat annyiban alátámasztja ezt a vélekedést, hogy szedett-vedettnek látszó lépéseket tartalmaz.

A kormány elengedné a büntetést azok esetén, akik március 27-éig befizetik adóhátralékukat. Ezzel próbálnák ösztönözni a befizetéseket. Egyben jeleznék, hogy a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak kifizetéséhez minden cent bevételre szükség van. A törvényjavaslat emellett kötelezné a nyugdíjalapokat és más állami szervezeteket, hogy a központi banknál tartott tartalékaikból vásároljanak állampapírokat. Végül a bankok feltőkésítésére rendelkezésére álló forrásból 556 millió eurót átutaltatnának az államnak.

Durva péntek

A szerdára tervezett egymilliárd eurós kincstárjegy-kibocsátásból részben újrafinanszíroznák a pénteken lejáró 1,6 milliárdnyi állampapírt. Ugyanezen a napon 350 millió eurót törlesztenek az IMF-nek és 110 milliót az ECB-nek. A Goldman Sachsnak járó összegről nem hajlandók hivatalos információt adni. Az amerikai bankházzal 2001-ben kötött valutacsere-megállapodásokat, továbbá határidős üzleteket az akkori kormány, amelyek segítségével elfedték az államadósság valós nagyságát. Ez tette lehetővé, hogy Görögország - látszólag teljesítve ennek feltételeit - bevezethesse az eurót.

Az Európai Központi Bank csütörtökön vizsgálja felül a görög bankok fizetőképességét. A bank döntéshozói határozhatnak arról, hogy megemelik-e azt a rendkívüli forrást (ELA), amelyből a kereskedelmi bankok euróhoz juthatnak. Nem szeretnék azonban, ha a pénzintézetek ebből görög állampapírokat vásárolnának, s ezzel közvetve az ECB pénzéből finanszíroznák az athéni kormányt.

Csütörtökön kezdődik az EU vezetőinek csúcsértekezlete is, amelyen Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök először folytathat személyes kétoldalú megbeszélést Angela Merkel német kancellárral. A görög kormány bizonytalankodása folytatódik, akárcsak az eurózóna nyomásgyakorlása az athéni vezetésre - mondja Aristides Hatzis, az Athéni Egyetem közgazdász professzora. Várakozása szerint júniusig elhúzódhat a felek macska-egér játéka.