Magyarország Mussolinija megesküdött rá, hogy illiberális állammá tesz egy EU-tagországot - írja a magyar kormányfő hét végi beszédét ismertető cikkének címében a Newsweek. A Daily Mail arra emlékeztet, hogy a liberalizmust elvető Orbán volt David Cameron brit miniszterelnök fő szövetségese Jean-Claude Juncker megválasztott európai bizottsági elnök elleni harcban.

A Financial Times (FT) egyik cikke idézi Markó Béla erdélyi magyar politikai vezetőt, aki szerint a magyar kormányfő olyan nemzetállam mellett állt ki, amelynek megteremtése irreális a régióban, és amely ellen a romániai magyarok mindig küzdöttek. Az FT másik cikke Európa problémás gyermekeként mutatja be Orbán Viktort, akinek tevékenységét nem lehet továbbra is figyelmen kívül hagyni.

Milyen demokrácia?

Felháborodást váltottak ki a magyar miniszterelnök hét végén elhangzott szavai az ellenzékből, az Együtt-PM például arról beszél, hogy meg kell állítani Magyarország putyinizálását, amit Orbán Viktor lényegében meghirdetett - írja a Newsweek. A lap cikke címébe emelte ki, hogy a Népszabadság szerint Orbán beszédéből egy olyan állam képe rajzolódik ki, amely Mussolini olasz nemzetiszocialista vezető két háború közti autoritáriánus rendszeréhez hasonlít.

Idézik a HVG kommentárját is, miszerint az orbáni megjegyzések részei egy olyan programnak, amely eltörli a társadalombiztosítást, és végső soron egy harmadik világbeli gazdasággá teszi Magyarországot. A beszéd nagy visszhangot váltott ki, ám valójában nem sok újat tartalmazott ahhoz képest, amit Orbán már korábban is világossá tett - értékelte a helyzetet Adam LeBor, a Newsweek budapesti tudósítója. Régóta beszél például csodálattal a "keletről fújó szélről". Az, hogy Magyarország az EU tagja, garantálja a demokrácia fennmaradását, kérdés miféle demokrácia lesz ez - tette hozzá

Rossz példák

A Daily Mail gyakorlatilag David Cameron brit miniszterelnök orra alá dörgöli, hogy egyedül magyar kollégája szavazott vele Jean-Claude Juncker jelölése ellen az Európai Bizottság élére. Emellett kiemeli, hogy Orbán Oroszországot, Kínát és Törökországot nevezte meg sikeres államokként.

A magyar kormányfő megjegyzései nagyon ellentmondásosak, közelebb állnak ahhoz, amit Vlagyimir Putyin orosz államfőtől szoktunk hallani, mint ahogyan egy európai demokrácia vezetője vélekedik - állítja Paul Ivan, a brüsszeli European Policy Centre elemzője. Szintén nagyon szerencsétlen, hogy éppen most hivatkozott Moszkvára és Ankarára. Az orosz vezetés egyre imperialistább és nacionalistább irányba mozdul, Törökországban pedig komoly támadás indult a szólásszabadság ellen.

Mindennel szemben

Orbán víziója homlok egyenest szemben áll mindennel, amit az elmúlt 25 évben Romániában meg akartunk valósítani - idézi Markó Béla tekintélyes romániai magyar politikus szavait az FT. Az erős, centralizált állam egyetlen kisebbségnek sem érdeke. A magyarok decentralizált, a helyi autonómiákra épülő államot akarnak Romániában. Nehezebb lesz azonban emellett kiállni, ha Magyarország éppen ennek ellenkezője felé mozdul.

A nagy politikai visszhang ellenére a gyenge és megosztott ellenzék nem tudott semmilyen konkrét közös válaszlépésben megállapodni a beszéddel összefüggésben. A közvéleményben nem vert nagy hullámokat Orbán Viktor újabb programadása. A Fidesz továbbra is népszerű - ismeri el Szigetvári Viktor az Együtt-PM társelnöke. Ugyanakkor e párt támogatói sem arra szavaztak, amiről a kormányfő beszél. A jobboldali választók is egy nyugati típusú demokráciában akarnak élni.

Bebetonozta

Orbán Viktor a hét végén bebetonozta azt a hírnevét, hogy ő az Európai Unió problémás gyermeke, miután kijelentette, hogy a liberális demokráciára épülő társadalmak nem képesek fenntartani versenyképességüket - írja az FT internetes portálján megjelent tárcájában Gideon Rachman. Minden uniós tagország elkötelezte magát az alapelvek egy csokra mellett, amelyeket általánosságban liberálisnak és demokratikusnak írhatunk le. Orbán azonban arra utalt, hogy a magyar kormány ma már máshonnan vár inspirációt - meg is jelölte a lehetséges forrásokat Kína, Oroszország, Törökország és Szingapúr megnevezésével.

A magyar kormányfő beszéde meg fogja erősíteni Brüsszelben azokat a félelmeket, hogy a demokráciát Magyarországon veszély fenyegeti. Igaz, hogy Orbán igyekezett elválasztani a liberalizmust és a demokráciát, amikor arról beszélt, hogy Magyarországon továbbra is tiszteletben tartják a szabadságot, de visszautasította a személyes jogok hangsúlyozását, ami a liberalizmus sajátja. Szerinte a magyar nemzet nem pusztán az individuális egyének egyszerű csoportja. Ugyanakkor az említett országokkal rossz példákat hozott, ugyanis ezek egyikében sem tartják tiszteletben a demokratikus jogokat.

Flörtöl

A cikkíró a paksi bővítésre utalva felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország nemrégiben erősítette gazdasági kapcsolatait Oroszországgal. Orbán akkor fogalmazott meg kifogásokat a magyar kisebb ukrajnai helyzetével kapcsolatban, amikor az EU igyekszik erősíteni az ukránok támogatását az orosz agresszióval szemben vívott harcukban. Emellett. rendszeresen flörtöl azzal az a lehetőséggel, hogy Magyarország visszakapja az első világháború után elvesztett területei egy részét.

Az EU, amelynek éppen elég egyéb baja van, gyakran könnyebbnek találja, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyja Orbán Viktor nyilatkozatait és tetteit. Úgy tűnik azonban, hogy a magyar miniszterelnök tartós gond, amivel Brüsszelnek számolnia kell - véli az FT tárcaírója.