Látványosan lassulnak a törökök

Erősen lassult a gazdasági növekedés Törökországban az idei második negyedévben, tovább növelve ezáltal a jegybankra nehezedő politikai nyomást a kamatcsökkentés érdekében.
MTI-Eco, 2014. szeptember 10. szerda, 22:06

A török líra öt havi mélypontjára gyengült a dollárhoz képest, az isztambuli értéktőzsde iránymutató indexe, a BIST 100 pedig 1,09 százalékos mínuszt mutatott, miután a statisztikai hivatal bejelentette, hogy mindössze 2,1 százalékkal növekedett a hazai össztermék (GDP) idén április-júniusban a tavalyi év azonos időszakához képest. Ez az érték messze alulmúlja a 2,65 és 2,80 százalék között mozgó elemzői várakozásokat, és megkérdőjelezi a kormány 4 százalékos éves növekedési előrejelzését.

Az első negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított adatok szerint 2,4 százalékkal növekedett a gazdaság. A statisztikai hivatal ugyanakkor felülvizsgálta és 4,3 százalékról 4,7 százalékra módosította az első negyedévre vonatkozó éves növekedési adatot.

Az elemzők többsége arra számít, hogy a gazdasági növekedés tempója tovább lassul az év végéig. A Nemzetközi Valutaalap már csak 2,3 százalékos bővülésre számít.

Mehmet Simsek pénzügyminiszter elismerte, hogy veszélybe került a 4 százalékos cél a mezőgazdaságot sújtó szárazság, az európai exportpiacok gyengesége, valamint az iraki és az ukrán válság következményeként. A miniszter a jegybanknak is üzent, mondván, a monetáris politika szigorítása is hozzájárult a gazdaság teljesítményének visszaeséséhez.

Nihat Zeybekci pénzügyminiszter szintén úgy vélte, hogy a statisztikai adatok igazolták Recep Tayyip Erdogan volt miniszterelnök, államfő azon álláspontját, hogy a növekedés ösztönzésének érdekében a jegybanknak csökkentenie kell a kamatokat. "A kamatok túlságosan magasak és ez kedvezőtlenül hatott a belső fogyasztásra" - hangoztatta.

A statisztikai hivatal szintén a belső kereslet visszaesését nevezte meg a lassulás fő okaként.

A török jegybank január végén drasztikusan emelte a kamatokat, hogy megfékezze a török líra értékvesztését és a költségvetési hiány növekedését. Az infláció növekedése - júliusban 9,32 százalékos volt az éves szint - arra késztette a jegybankot, hogy pici lépésekben, de kétszer is csökkentse a kamatokat. Erdogan a kamatok nagyobb mértékű csökkentése mellett kardoskodik, elemzők azonban úgy gondolják, hogy a jegybanknak gyakorlatilag nem maradt mozgástere.

HOZZÁSZÓLÁSOK