Az orosz külügyminiszter úgy tűnik, megoldást kínált a Kelet-Ukrajnában kialakult válság megoldására, mondván, ha az ukrán kormány felszámolja a nacionalista tüntetők táborait Kijevben, akkor az oroszbarát szeparatisták is leteszik a fegyvereiket - írja a Guardian. Lavrov ugyanis pénteken kijelentette: az oroszbarát fegyveresek Keleten csak akkor készek letenni a fegyvert és kiüríteni az épületeket, ha a kijevi vezetés végrehajtja a genfi megállapodásokat, kiüríti a Függetlenség terét és az illegálisan elfoglalt épületeket felszabadítja.

A nyugati tisztviselők szkepticizmussal fogadták az ajánlatot, miután szerintük hasonló bizalomnövelő megállapodás volt a célja a múlt heti genfi tárgyalásoknak is, de a megállapodások után a kelet-ukrajnai kormányépületekből azóta sem vonultak ki a szeparatisták. Azt is hozzátették, hogy Kijev Függetlenség terén a Viktor Janukovics távozását követelő tüntetők által még februárban felépített táborokat már elobntották. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői is megerősítették, hogy a Függetlenség terén lévő barrikádok lebontása folyamatos, a fővárosban lenyugodtak a kedélyek.

Kapcsolódó

Arcvesztés nélkül?

Nyugati tisztviselők lehetségesnek tartják, hogy Lavrov ezzel az ajánlattal a válságból való kilábalással járó presztízsveszteséget akarja elkerülni, de azt is hozzátették, hogy más jelek is utalnak Moszkva kompromisszumkészségére.

Az ukrán válságnak már vannak látható jelei: az S&P az orosz államadósságot a befektetésre ajánlott kategória legeslegaljára minősítette le, az orosz jegybank pedig váratlanul kamatot emelt inflációs kockázatokra hivatkozva.

Lavrov ajánlatával azután állt elő, miután Barack Obama amerikai elnök pénteken Szöulban azt mondta újságíróknak, hogy a nap folyamán megbeszélést kezdeményez európai vezetőkkel a genfi egyezmények be nem tartása esetén az Oroszországgal szemben alkalmazandó lehetséges újabb amerikai-európai szankciókról. Ezen a telefonos egyeztetésen Barack Obama amerikai és Francois Hollande francia elnök, Angela Merkel német kancellár, valamint David Cameron brit és Matteo Renzi olasz kormányfő felvetette újabb szankciók lehetőségét Oroszországgal szemben az ukrajnai helyzet romlása miatt - közölte pénteken a francia elnök hivatal.

"Az állam- és kormányfők gyors reakcióra szólították fel a G7 csoportot és újabb szankciók elfogadását vetették fel Oroszországgal szemben" - olvasható a közleményben. Azt is hangsúlyozták, hogy "Oroszországnak a Genfben tett kötelezettségvállalásoknak megfelelően hozzá kell járulnia a helyzet oldásához, tartózkodva a provokatív kijelentésektől és a megfélemlítő akcióktól".

Csütörtökön már John Kerry amerikai külügyminiszter is tett olyan megjegyzéseket, hogy amennyiben Moszkva nem tesz azonnali lépéseket az ukrán feszültségek mérséklésére, Washingtonnak nem marad más választása, mint további szankciókat alkalmazni. Ezzel Moszkva a saját sírját ásná meg és "nagyon költséges hiba" lenne - mosnta Kerry. Korábban a külügyminisztérium már jelezte, hogy semmilyen jelét nem látja annak, hogy Moszkva tartaná magát a genfi egyezményhez.

Az ukránok harcra is készek

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök ennél sokkal drasztikusabban fogalmazva egyenesen a harmadik világháború kirobbantásával vádolta meg Moszkvát, és azt mondta, Oroszország gengszterként viselkedik.

Andrij Descsicja ukrán külügyminiszter cseh újságíróknak nyilatkozva pénteken Prágában, az EU Keleti Partnerség konferenciáján azt mondta: Ukrajna szeretné diplomáciai úton rendezni az ország keleti felében kialakult helyzetet, de szükség esetén kész harcolni Oroszországgal. Descsicja szerint a békét Ukrajna keleti részén a genfi megállapodás megvalósításával lehetne biztosítani. "Oroszország sajnos semmit sem tesz annak érdekében, hogy a kelet-ukrajnai helyzetet megnyugtassa, és folytatja az ott működő szélsőséges csoportok támogatását" - állította az ukrán diplomácia vezetője. A miniszter leszögezte: Kijevet rendkívül aggasztja Oroszország viselkedése, különösen az ukrán határok mentén elkezdett hadgyakorlat. Bár Ukrajna békés eszközökkel akarja megoldani a konfliktust, kész a harcra is.

Szlovjanszkot körbezárták

Szerhij Pasinszkij, az elnöki hivatal ideiglenes vezetője pénteken bejelentette, hogy második szakaszába lépett a "terrorellenes művelet": az a döntés született, hogy a Donyeck megye északi részén lévő Szlovjanszk városát teljesen bekerítik a biztonsági erők, ezáltal a szeparatisták nem jutnak kívülről erősítéshez. A városban tartózkodó "terroristákat" utána "megsemmisítik" úgy, hogy a békés lakosoknak ne essen bántódása. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyelőre csak a város bekerítését tűzték ki célul, miután elhárítási értesülések szerint a fegyveres szakadárok kórházakban és óvodákban "rendezkedtek be ellenállásra". Pasinszkij azt is kijelentette: Ukrajna inváziónak fogja tekinteni, ha az orosz csapatok átlépik a határt, és behatolnak Donyeck megye vagy bármely más ukrajnai területre.

Az elmúlt három hét alatt a határtól 200 kilométeren belüli övezetben 150-200 tüzérségi eszközt, csaknem 700 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 220-230 katonai légi járművet, továbbá körülbelül 50 ezer orosz katonát észleltek.

Vizsgálat indul

Előzetes vizsgálatot indít a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) a tavaly novembertől idén februárig - vagyis a kijevi tiltakozások kezdete és Viktor Janukovics elnök elmozdítása közötti időben - Ukrajnában történtek feltárására - tudatta közleményben pénteken a törvényszék. A bíróság főügyésze, a gambiai Fatou Bensouda előzetes vizsgálatot indított a helyzet értékelésére, és azt is megvizsgálja, hogy a bíróság működését szabályozó római statútum értelmében fennállnak-e a hivatalos nyomozás megindításához szükséges körülmények. Az ügyész azt is felméri, mely kérdésekben van jogköre vizsgálódni.

A 2002-ben létrejött Nemzetközi Büntetőbíróság népirtás, háborús és emberiesség elleni bűnök ügyében járhat el. A statútumhoz Ukrajna is csatlakozott ugyan, de még nem ratifikálta azt, ezért nemzetközi jogi értelemben egyelőre nem tekinthető a szerződés részes államának. A statútum viszont ilyen országok számára is lehetővé teszi, hogy ők maguk kérjék, hogy a bíróság járjon el egy őket érintő ügyben.
A kijevi hatóságok a közlemény szerint két héttel ezelőtt fordultak beadvánnyal a bírósághoz, amelyben kinyilvánították, hogy a 2013. november 21. és 2014. február 22. között az ország területén elkövetett állítólagos bűncselekmények esetében elismerik a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát. Az ICC honlapján olvasható nyilatkozat szerint az ukrán parlament Janukovics elmozdítását követő egyik döntése ad jogalapot a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, hogy azonosítsa a kérdéses időszakban elkövetett bűncselekmények elkövetőit és tettestársaikat, vádat emeljen, és ítélkezzen felettük.

Homokzsákokból akadályokat építenek és árkokat ásnak

A Jobb Szektor ellenőrzi a Moldovai Köztársaságtól elszakadni akaró Dnyeszteren túli területtel határos ukrán térséget - írta a térségben kialakult állapotokról a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap pénteki számában. A független újságnak Szergej Cseban, a szakadár Dnyeszteren túli terület parlamenti alelnöke arról számolt be, hogy az ukrán önvédelmi egységek a Moldovai Köztársasággal és az Oroszországhoz csatlakozni akaró Dnyeszteren túli területtel is határos délnyugat-ukrajnai Vinnicja megye területén homokzsákokból akadályokat építenek és árkokat ásnak.

A dél-ukrajnai Odesszától a Dnyeszteren túli területre vezető utakat a Jobboldali Szektor emberei tartják ellenőrzésük alatt. Megállítják az arra haladó gépkocsikat, miközben az ukrán rendőrség a távolból figyeli az eseményeket. A Vinnicja megyével határos Dnyeszteren túli területeken élők egyelőre akadály nélkül juthatnak be Ukrajna területére, de ott azt híresztelik, hogy a május 25-re tervezett ukrán elnökválasztást követően a Dnyeszteren túli területet blokád alá veszik. Attól kezdve sem az áruk, sem az emberek nem juthatnak át a határon.

A Nyezaviszimaja Gazeta az Ukrinform ukrán állami hírügynökség jelentésére hivatkozva közölte, hogy Vinnicja megye vezetése 388 ezer ukrán hrivnyát (mintegy 7,6 millió forint) különített el a határ megerősítésére és védelmi célokra.

Az ukrán önvédelmi egységek megjelenése a határoknál a Moldova és a Dnyeszter-mente vezetését egyaránt aggasztotta, és csak olaj volt a tűzre Traian Basescu román államfő kijelentése, miszerint a moldovai lakosság csak akkor tud szembeszállni Moszkvával, ha a május 12. és 25. közötti népszámláláson románnak nyilvánítják magukat. Az utolsó moldovai népszámlálásnál a lakosság mindössze 2 százaléka vallotta magát románnak - jegyezte meg a független orosz napilap cikkírója.

Megszakadt a kapcsolat az EBESZ-misszióval Donyeck megyében

Megszakadt a kapcsolat az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a kelet-ukrajnai Donyeck megyében tartózkodó katonai ellenőrző küldöttségével - közölte pénteken az ukrán külügyminisztérium szóvivője. Jevhen Perebijnisz szavai szerint nem kizárt, hogy a misszió tagjait "terroristák", azaz Moszkva-barát szakadár fegyveresek ejtették foglyul. "Ha valóban ez történt, akkor botrányos bűncselekményt követtek el a terroristák, megsértve az EBESZ alapelveit, és erre megfelelő válaszlépést tesz Ukrajna, illetve a nemzetközi közösség" - hangsúlyozta a szóvivő.