BUX
38512

Lázadnak az eurótagok, beijedtek a németek - véli Soros

Megbukott Angela Merkel megszorításokon alapuló modellje Európában és előre tör Renzi olasz miniszterelnök gazdasági növekedést középpontba állító „ellenmodellje” – állítja a magyar származású amerikai befektető, Soros György, az Alapblog.hu-nak adott interjújában.

Napi.hu, 2014. június 20. péntek, 12:55

A befektető szerint bár az euró válságának vége, de a defláció valós veszélyt jelent. Az infláció eddigi mérését felül kell vizsgálni, miután az eszközárak inflációjából kialakuló buborékok hatalmas veszélyt jelentenek. Ennek kezelése érdekében viszont a kereskedelmi bankokat is jobban kell fegyelmezni. Az ECB mennyiségi lazítást célzó lépéseit helyesnek tartja, de szerinte is többet kellene tenni a valutaövezeti jegybanknak.

Soros György az Alapblog.hu-nak adott interjújában az euróövezeti válságról  úgy vélekedik, hogy az euró körüli pénzügyi válságnak vége és az euró itt marad velünk véglegesen, miután az Európai Központi Bank (ECB) és mögötte Angela Merkel mindent megtett az euró megmentéséért. Ennek azonban nagyon magas a politikai ára: az euróövezet eladósodott országainak szenvedése ugyanis - a rendszerből adódóan - mélyül.

Mindeközben úgy tűnik, hogy Európa-szerte felhagynak a "merkeli" megszorítási politika követésével és győzedelmeskedik Renzi olasz miniszterelnök "ellenmodellje", amely nem a belső adósságok leépítésének, az egyensúlyi állapotok helyreállításának ad elsőbbséget, hanem a lazításnak és annak következményeként, remélhetőleg, a gazdasági növekedésnek és az azzal járó munkahelyteremtésnek. Ettől a jövőképtől azonban a német közvélemény tart, mert félnek tőle, hogy megint pénzelniük kell a déliek költekezését.

Soros ebben a helyzetben rossz receptnek tartja a megszorításokon alapuló rezsim alkalmazását. Amikor vészesen gyengül a kereslet és a meglévő gyártási kapacitások kihasználatlanabbak, a GDP növelésének kell prioritást kapnia, annak lehet aztán következménye az eladósodottság csökkenése - véli a befektető.

A defláció a legidegesítőbb

Soros szerint a defláció a legidegesítőbb valós veszély Európában. A németek valójában egy - a lazítások nyomán - berobbanó infláció lehetőségétől tartanak, holott Európát, az Európai Uniót és különösképpen az eurózónát nem az infláció, hanem a defláció fenyegeti reálisan - mondja.

Soros ugyanakkor az inflációval kapcsolatban azt is megjegyzi, hogy azt eddig a fogyasztói árak alakulásán mértük, ám ezt szerinte felül kell vizsgálni, miután ez csak az érem egyik oldala. Az eszközök (értékpapírok, részvények, kötvények, műkincsek, ingatlanok) árának alakulása is éppen ennyire fontos, miután ebből a szempontból az igazi veszélyt a buborékok kialakulása jelenti. Az eszközárak inflációja kapcsán arra figyelmeztet, hogy a buborékok kezeléséhez szakítani kell az ortodox inflációfigyeléssel, azokat nem lehet ortodox módon, az alapkamat-változtatásokkal érdemben befolyásolni.

Ezen a téren a bankokat (kereskedelmi bankokat) kell jobban fegyelmezni, hiszen nem csak a kincstár és a központi bank kreál pénzt ebben a világban, hanem a kereskedelmi bank is, például az általa adott kölcsönökön keresztül. Soros szerint emiatt azt, hogy mire adhatja a pénzt, és mire nem lehet és szükséges is szabályozni a tőkepiaci infláció, újabb tőkepiaci és abból fakadó pénzügyi válság kitörésének megakadályozása érdekében.

Az ECB-nek többet kell tennie

Soros úgy látja, az ECB-nek fokoznia kell a mennyiségi lazítást (QE), államkötvényeket és/vagy vállalati kötvényeket kell vásárolnia. Némely ilyen szükséges lépésre már rászánta magát az ECB, ez helyes - mondja a befektetési guru -, de ez nem elég. Fiskális stimulusra is szükség van Európára, de legalábbis az eurózónára kiterjedően - hangsúlyozza.

Az USA kapcsán elmondta, hogy a Fed által beindított mennyiségi lazítás (QE) meghozta a kívánt sikert, és már közelinek érzi az időt, hogy megkezdődjön a kamatemelés... "És onnantól kezdve visszatérünk a normalitás korszakába" - állítja.