BUX
38616

Leállítják az államosító szabadrablást

A leginkább az ukrán vagyonok elrablását jelentő krími államosításokat a hírek szerint Moszkva utasítására állítják le a bekebelezett félszigeten.

Napi.hu, 2015. február 18. szerda, 13:47

Március 1-ével leállítjuk az államosítások folytatását - jelentette be Szergej Akszjonov, a cigarettakereskedőből krími államfővé avanzsált politikus, miközben elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a jogilag erősen kétes vagyonlefoglalások hosszú távon komoly károkat okozhatnak a félszigetnek.

A Krím legértékesebb vagyonelemeit, az energiavállalatoktól a mobilcégekig, a helyi hatóságok lefoglalták a 11 hónap alatt, amióta orosz katonai támogatással egyesültek Oroszországgal - írta a The Moscow Times. A folyamatot egyesek úgy értékelték, mint a vagyon újraelosztását a Moszkvához hű üzletemberek között.

A kaotikus és időnként erőszakos "államosítások" tovább rontották a félszigeten az üzleti légkört, miközben a térséget fojtogatják az uniós és amerikai szankciók, az ellátási nehézségek és a száguldó infláció. A legutóbbi akcióban, február 10-én azonosítatlan személyek megrohanták az Ukrtelecom, a félsziget legnagyobb vonalas telefonszolgáltatójának krími irodáit és elfoglalták azokat. Egy nappal később a krími parlament határozatot hozott az Ukrtelecom államosításáról.

Ez beleillik a korábbi államosítások menetrendjébe. Tavaly év végéig a kijevi igazságügy-minisztérium adatai szerint ezek 4000 vállalatot, szervezetet és ügynökséget érintettek, a The New York Times úgy becsüli, az elkobzott vagyon értéke eléri az 1 milliárd dollárt. Elkobozták a legnagyobb energiavállalatokat, a Csernomornyeftyegazt és a Krimenergót, bankokat, hajógyárakat, de farmokat és még egy filmstúdiót is.

A gyárfoglalások augusztusban kaptak lendületet, miután a krími parlament törvényben hatalmazta fel a helyi önkormányzatokat magántulajdon lefoglalására bírói ítélet nélkül - pedig a szakértők szerint ez még az orosz alkotmánnyal is ellentétes. Az ukrán tulajdonosok azonban nem fordulhatnak orosz bírósághoz, mert az Moszkva fennhatóságának elismerését jelentené a Krím felett.

Akszjonov szerint az államosított vagyonok egy részét megtartják, a többit aukciókon fogják értékesíteni. Egyedül a vadul Putyin-ellenes oligarcha, Ihor Kolomojszki pénzintézete, a PrivatBank és ingatlanai értékesítéséből 5 milliárd rubeles (79 millió dollár) bevételt várnak.

A Krím kormányának pedig nagy szüksége van a bevételekre. Tavalyi 158 milliárd rubeles (2,5 milliárd dollár) költségvetésnek csupán 1 százalékát fedezték a nyereségadó-bevételek, 80 százalékot az orosz költségvetésből kaptak. Ennél nagyobb támogatásban az orosz föderációban csak Csecsenföld és Ingusétia részesült. És bár Akszjonov szerint mind orosz, mind nyugati befektetők "aktívan érdeklődnek" a krími lehetőségek iránt, az elemzők szerint még nagyon hosszú ideig nem teszik be lábukat a félszigetre - legalábbis a nyugatiak. Az oroszok már helyben vannak, és egyebek mellett szorgalmasan vásárolják fel a bankokat.

A teljes jogi bizonytalanság, a víz- és az áramellátási problémák, valamint az, hogy a Krím gyakorlatilag el van vágva az orosz piactól, amely csak egy kompjárattal elérhető, nem teszi vonzóvá a térséget. Ehhez járul a száguldó infláció, ami tavaly 42,5 százalékot ért el, az oroszországinak csaknem a négyszeresét, az élelmiszerek ára 52,9 százalékkal emelkedett.