Lengyel ner: jól kiosztották Kaczynskit

Sajátos elképzeléssel állt elő Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt feje azzal kapcsolatban, miért romlottak az ország gazdasági mutatói pártja bő egy évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta. Valakik fúrják az ország új vezetését.
Barabás Júlia, 2016. november 30. szerda, 21:05

Jaroslaw Kaczynski a lengyelországi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke határozott véleményt alkotott arról, miért romlanak az ország makrogazdasági mutatói. A varsói statisztikai hivatal adatai szerint a gazdaság az elmúlt három év leggyengébb növekedését produkálta.

Kaczynski, aki az elemzők egybehangzó véleménye szerint a háttérből irányítja Lengyelországot, úgy véli, nem a lengyel kormány gyenge teljesítménye keresendő a kedvezőtlen fejlemények mögött. A bajok forrásai az ország vezetésével szemben álló vállalkozók.

Őszinte vélemény 1.

Az ellenzéki pártokkal kapcsolatban álló vállalkozók ma egyszerűen nem akarnak gazdasági tevékenységeket folytatni, amellyel jövedelmet szerezhetnének, mert úgy vélik, jobb kivárni, amíg visszatérnek a régi idők - fogalmozott a köztévének adott interjújában. Biztosíthatok mindenkit, hogy azok az idők nem térnek vissza - tette hozzá.

Őszinte vélemény 2.

A közgazdászok megrökönyödve fogadták a megjegyzést. Leszek Balcerowicz a kilencvenes évek lengyel reformjainak atyja a TNV24-nek nyilatkozva nem csomagolta be véleményét. Szerinte a PiS vezére vagy üldözési mániában szenved, vagy komolyan gondolja, amit mond, ám ez esetben gyengeelméjű.

Balcerowicz szerint éppen hogy a tavaly októberben hatalomra került kormány a bajok forrása, mert kaotikus politikai és gazdaságpolitikai intézkedéseivel bizonytalanná tette az üzleti környezetet. Ez az oka annak, hogy a vállalatok halogatják beruházásaikat.

Nem váratott magára a válasz
A cégek figyelembe veszik az adókat, a projektek jövedelmezőségét, az új piacok megszerzésének lehetőségét, amikor a pénzüket kockáztatják - válaszolták a pártelnöknek a vállalkozói szakmai szervezetek. A politikát a bizonytalansági tényezők között veszik számba, és ez az érzésük mostanában erősödött. Ha nem lehet tudni, hogy két év múlva mennyi adót kell fizetni, az bizony óriási bizonytalanság. Ugyanez a helyzet, ha az egyik miniszter 19 százalékos vállalati adókról beszél, a másik pedig 40 százalékosról. A bizonytalansággal kapcsolatos aggodalmak háttérbe tolásának luxusát csak a gazdag nyugati vállalatok engedhetik meg maguknak, a lengyelek nem.

HOZZÁSZÓLÁSOK