Lengyelországban vasárnap tartják az elnökválasztás második fordulóját, amelyben az első kör nyertese, az ellenzéki Andrzej Duda a hivatalban lévő államfővel (képünkön), Bronislaw Komorowskival mérkőzik meg. A felmérések szerint a két jelölt támogatottsága nagyjából azonos szinten mozog. A május 10-i első fordulóban egyetlen jelölt sem szerezte meg a voksok abszolút többségét. A legjobb - 34,76 százalékos - eredményt Andrzej Duda érte el, aki a fő ellenzéki párt, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje. A kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) támogatásával induló Bronislaw Komorowski a voksok 33,77 százalékát kapta meg.

A második forduló győztese az a jelölt lesz, aki az érvényes szavazatok több mint felét kapja. A részvételi arány nincs hatással a választás érvényességére. Az első fordulóban a rendszerváltás utáni lengyelországi választások történetében a legkevesebben, a választásra jogosultak 48,96 százaléka járult az urnák elé. Elemzők azt feltételezik, hogy a második fordulóban valamivel magasabb lesz a részvételi arány, tekintettel az utóbbi napok intenzív kampányára, az erőteljes társadalmi mobilizációra.

A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 9 óráig tartanak nyitva. A szavazáson mintegy 30,5 millió választásra jogosult vehet részt, ebből mintegy 192 ezren külföldön voksolnak. A voksolás egész ideje alatt érvényben van a már pénteken éjfélkor érvénybe lépett kampánycsend.

Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. Második fordulót akkor rendeznek, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét. A lengyelek 1989 óta 5 alkalommal választottak elnököt, második fordulót eddig négyszer kellett tartani.

Véget érhet a kétpártrendszer Spanyolországban

A felmérések szerint a választás a spanyol belpolitikát három évtizede meghatározó kétpártrendszernek vethet véget. Az előrejelzések egyúttal azt is mutatják: egyik párt sem elég erős ahhoz, hogy az országban bárhol abszolút többséget szerezzen. Mindez arra ösztönözte a jelölteket az elmúlt két hétben, hogy óriási lendülettel vessék magukat a pénteken zárult kampányba.

Az elemzők szerint a felmérések egyrészt tükrözik a spanyol társadalom változás iránti igényét azzal, hogy két fiatal, az országos politikában teljesen új párt jelentős népszerűséget szerzett az elmúlt egy évben, másrészt az óvatosságot is, mivel az első két helyen még mindig a két nagy, a konzervatív Néppárt (PP) és a szocialista párt (PSOE) áll, igaz, csökkenő támogatottsággal.

A dél-európai ország legnagyobb közigazgatási egysége az autonóm közösség, amelyből összesen 17 van, de csak 13-ban tartanak most választásokat. Az autonóm közösségeken belül 50 tartomány és több mint 8100 település található. A választásokon összesen mintegy 70 ezer jelölt indul.