Fredrik Reinfeldt svéd és Mark Rutte holland kormányfő is kijelentette szerdán, hogy Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnököt támogatja az Európai Bizottság (EB) elnöki posztjára, ha az EU állam- és kormányfőinek minősített többsége és az Európai Parlament is őt favorizálja.

Ők kezdetben osztották David Cameron brit miniszterelnök fenntartásait Junckerrel kapcsolatban. Egy meg nem nevezett, magas rangú német kormánytisztviselő közölte a Reuters brit hírügynökséggel: London ragaszkodik ahhoz, a mostani brüsszeli EU-csúcson szavazzanak a bizottsági elnök személyéről. Az illető hozzátette: arra számít, hogy a nagy többség Junckerre szavaz.

Egy meg nem nevezett EU-nagykövet azt mondta szintén a Reutersnak, hogy Junckert már csak Cameron és Orbán Viktor magyar kormányfő ellenzi.

Közben Orbán Viktor változtatott taktikáján: már nem volt luxemburgi kormányfő személyét bírálja az Európai Bizottság új elnökének kiválasztásával kapcsolatos vitában, hanem jelölésének procedúráját. Erről bővebben itt olvashat.

Le Figaro: Cameron politikailag elszigetelődhet

A politikai elszigetelődést kockáztatja David Cameron brit miniszterelnök azzal, hogy mindenáron meg akarja akadályozni a luxemburgi Jean-Claude Juncker megválasztását az Európai Bizottság új elnökének - írta hétfőn a Le Figaro című konzervatív francia napilap brüsszeli tudósítója.

Jean-Jacques Mevel megfogalmazása szerint Cameron "a legveszélyesebb európai csatára" készül a június 26-27-én esedékes brüsszeli csúcstalálkozón a Juncker megválasztását illetően "a jobboldaltól a baloldalig, északtól délig egyre összeforrottabb európai koalícióval szemben". A tudósító emlékeztetett arra, hogy szombaton Párizsban kilenc uniós ország baloldali vezetője megállapodott abban, hogy Junckert támogatják, aki mögött a legtöbb konzervatív és liberális vezető, köztük Angela Merkel német kancellár is felsorakozott.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szavazáskor Cameron magára maradhat Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, "akit magát is időnként szalonképtelennek tartanak". Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a brit miniszterelnök éppen erre, a legrosszabb forgatókönyvre játszik: először fordulna elő ugyanis, hogy az Európai Bizottság elnökét nem valamennyi uniós állam- és kormányfő hivatalos támogatásával választják meg, ami "precedens nélküli politikai hátrányt" jelentene - hangsúlyozta a Le Figaro.

A lap szerint a német kancellár eltökélt abban, hogy az EU-bizottság új elnökéről már a héten döntsenek és így az új európai vezetés haladéktalanul megkezdhesse a munkát, de Cameron nem akarja letenni a fegyvert és tartózkodni sem szeretne. Szemében az Eurocsoport korábbi vezetőjeként Juncker a föderalista európai technokrata prototípusa, aki képtelen megreformálni az Európai Uniót. A tudósító kommentárja szerint a brit kormányfő elsősorban a hazai közvéleménynek és az euroszkeptikusok által uralt londoni parlamentnek játszik, ezért nem kíván egy elvi kérdésben alkudozni. A következő napokban London megpróbál időt nyerni és meggyőzni Merkelt és Herman Van Rompuyt, az Európai Unió elnökét arról, hogy keressenek új jelöltet. Nekik azonban kevéssé van ínyükre ez a bűvészmutatvány, amely elkerülhetetlenül újabb intézményi csatához vezetne, ezúttal az Európai Parlamenttel - fogalmazott a tudósító.

Amennyiben mindez nem sikerül, Cameron a csúcstalálkozón szavazást fog kérni az Európai Bizottság következő elnökének személyéről, miután "a hidakat már felégette maga mögött" - emlékeztetett a tudósító, s idézte a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozó brit kormányforrásokat, akik gyakorlatilag elismerték, hogy reménytelen próbálkozásról van szó. A brit lap által idézett egyik Downing Street-i illetékes kijelentette: Londonnak nagyjából annyi esélye van Juncker európai bizottsági elnökké választásának megakadályozására, mint amennyi a (már kiesett) angol labdarúgó-válogatottnak a brazíliai világbajnokság megnyerésére.

A hatályos uniós szerződések értelmében az Európai Bizottság elnökének személyére a tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló tanács tesz javaslatot az Európai Parlamentnek, az EP-választások eredményeinek figyelembevételével. A jelöltről ezt követően a 751 tagú uniós parlament szavaz, megválasztásához egyszerű többségre van szükség. Ha nem kapja meg a többségi támogatást, az állam- és kormányfői tanács új jelöltet javasol.