Magyar nem az ENSZ-ben - ki dönthet az államcsődről?

Magyarország nemmel szavazott nemrégiben az ENSZ-ben az államcsődök új szabályozásával kapcsolatos javaslatról, ám nem volt egyedül és az elutasítás nem jelenti azt, hogy ne látna rációt a változtatásban.
Napi.hu, 2014. november 2. vasárnap, 15:18

Igencsak szokatlan dolog történt a múlt hónapban: több mint egy évtizeden át tartó kaotikus, éles szembenállásokkal színezett vita után az államok és a magánszféra (a bankok, pénzügyi alapok) képviselői egyetértettek abban, hogyan kellene szabályozni az államcsődöket a jövőben. A közös nevezőt az adta, hogy mindenki el akarja kerülni Argentína példáját, ahol a makacs befektetők kis csoportja (a "keselyű alapok") technikai csődbe taszítottak egy államot - derül ki a Financial Times összefoglalójából.

Argentína az ezredfordulót követő két államcsődje után megegyezett hitelezői többségével adóssága átütemezéséről, azaz a tartozások nem kis részének leírásáról, ám egy kis csoport ragaszkodik teljes követeléséhez, és egy amerikai bíróság nekik adott igazat. Buenos Aires persze nem fizet, viszont a bírói döntés úgy szól, hogy amíg nem teljesíti kötelességét a "keselyű alapokkal" szemben, addig más hitelezőinek sem törleszthet. Ez viszont azt jelenti, hogy technikai államcsődbe került: volna pénze a többség esedékes követeléseinek fedezésére, de a jogi tiltás miatt "fizetésképtelen".

Exkluzív klub

Ezt a helyzetet lehetne elkerülni azzal az új nemzetközi szabályozással, amelyben a befektetők, a jogászok, a nemzetközi szervezetek és a kormányok nagy többsége is egyetért. Ez kimondaná, hogy ha egy ország vezetése az államadósság átütemezésére kényszerül, akkor a hitelezők többségével kötött megállapodása kötelező érvényű lenne a kisebbségre is, azaz az összes hitelezőnek el kellene fogadnia az új feltételeket.

Miért kellenek új szabályok?
Az új nemzetközi szabályozás, a standard hitelátütemezési procedúra bevezetésének támogatói azzal érvelnek, hogy az rendezettebbé tehetné a viszonylag gyakran előforduló, erőszakos eseményekkel kísért államcsődöket. Az összeomlást követő viták a hitelezők és a kormányok között kaotikusak, sokan igyekeznek a zavarosban halászni. Mindez persze évszázadok óta így van, ám az már újdonság, hogy a világ országai az elmúlt évtizedekben soha nem látott nagyságú adósságokat hizlaltak fel és az államkötvények nagyon sokféle hitelező kezében vannak, ami rosszat sejtet.

Anna Gelpern, a Peterson Institute for Internatinal Economics kutatóintézet szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy ha nincs hatékony, legitim mechanizmus a különböző hitelezők kezelésére, akkor nem lehet garantálni, hogy mindegyikük ugyanolyan bánásmódban részesüljün. Ugyanakkor a sok érdekelt fél miatt nem lesz könnyű konszenzusra jutni a megoldásról.

Ezzel az ügy sínre is kerülhetett volna, ám nem minden ország támogatja az új szabályozást. Az ENSZ közgyűlésének szavazásán 124 állam képviselője szavazott igennel arra a kérdésre, hogy támogatja-e egy olyan új jogi szabályozási keret kialakítását az államcsődök kezelésére, amely túlmegy a "piaci alapú" egyezkedésen. Tizenegy ország azonban elutasította a kezdeményezést. Ebbe a csoportba tartozik Ausztrália, Csehország, az Egyesült Államok, Finnország, Írország, Izrael, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Magyarország is.

Nem, nem, igen

Nem teljesen világos, mi lehet a következő lépés, várakozások szerint a jövő év vége felé újra napirendre kerülhet az ügy egy újabb előterjesztés keretében. A szavazás ugyanakkor annyit legalábbis bebizonyított, hogy van esély egy politikailag és jogilag is általánosan elfogadott államcsőd-szabályozás kidolgozására. Az ötlet 2000-ben vetődött fel először, amikor Argentína megtagadta 100 milliárd dollárnyi nemzetközi hitelének törlesztését. Paul O'Neill, az USA akkori pénzügyminisztere mindenkit meglepett azzal a javaslatával, hogy szükség lenne egy nemzetközi államcsődtörvényre, amely alternatívája lehetne az IMF ilyen esetekben indított, kemény megszorításokat tartalmazó mentőcsomagjainak.

A Valutaalap ezután előállt a saját elképzelésével, az "államadósságok átütemezésének mechanizmusával", ám ez nem tetszett a kormányoknak, a piaci szereplők pedig, akiknek alkupozícióját meggyengítette volna, kisebb szívrohamot kaptak tőle. Végül a gyakorlatban maradt az a megoldás, hogy a bajba került állam megegyezik a hitelezők többségével, és bízik abban, hogy a kisebbség nem szívóskodik nagyon, azaz nem megy bíróságra a pénzéért. Ezt az eljárást tenné általánossá, szabályozottá az ENSZ elé került új javaslat.

Igazából nem vetik el

A legutóbbi szavazáson a nem gombot nyomó országok sem feltétlenül vetik el az elképzelést - vélik szakértők. Inkább a megkötéseit bírálják, például azt, hogy az új rendszer csak a jövőben kibocsátott államkötvényekre vonatkozna, a mostanáig felhalmozott brutális államadósságokra nem, illetve hogy csak a külföldi jog alapján kötött kölcsönszerződésekre lenne érvényes, a hazai jog alapján kötöttekre nem.

Eközben az 124 támogató ország sem egységes csoport. A keretekben egyetértenek, ám abban már vita van közöttük, hogy például az új szabályok az egyes hitelszerződésekhez kötődjenek vagy valamilyen nemzetközi megállapodás rendelkezzen róluk.

A szakértők egy része teljesen elutasítja a változtatást. Szerintük Argentína esete egyedi, nem érdemes ennek alapján a teljes nemzetközi szabályozást átszabni. Emellett attól tartanak, hogy a többségi elv érvényesülése, a kisebbség kényszerhelyzetbe kerülése miatt meggyengülne a hitelezők alkupozíciója, ami növelné az államok hitelezésének  kockázatát. A hitelezők emiatt drágábban adnák kölcsöneiket, mint most.

HOZZÁSZÓLÁSOK