Magyar példával riogatnak Kaliforniában

Elrettentő példaként emlegetik Kaliforniában a 2001-es - az első Orbán-kormány idejére eső - magyarországi minimálbér-emelést. Az amerikai állam kormányzója a jelenlegi 10 dolláros órabérről 15 dollárra emelné a minimálbért Kaliforniában 2022-re.
Szabó Zsuzsanna, 2016. április 21. csütörtök, 07:24

Amerikában egy ideje folyik a vita a minimálbér emelésének szükségességéről. Néhány éve, 2014-ben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felszólította az amerikai kormányt, hogy növelje a szövetségi minimálbért, mondván: ezzel javíthatna több millió dolgozói szegénységben élő ember helyzetén.

Ennek hatására a washingtoni kormányzat is megfontolta, hogy a 7,25 dollár/órás szövetségi minimumot 10,10 dollár/órára emeljék. (Ekkor 22 államban és Washington D.C.-ben a minimálbér ennél magasabb volt.) Az ötlet alaposan felkavarta az indulatokat, elmúlt hetekben éppen a Kaliforniában dúló minimálbérvitától hangos az amerikai sajtó.

A terv

Az Egyesült Államok legnagyobb államának kormányzója Jerry Brown a jelenlegi 10 dollárról több lépésben 15 dollárra emelné a minimálbért 2022-ig. Megjegyzendő, hogy a létminimum Kaliforniában egy egyedülálló, gyermektelen felnőttnek 12 dollár/óra Amy Glasmeier, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) munkatársának számítása szerint.

A kormányzó intézkedése, ha átmegy a helyi törvényhozáson, több mint kétmillió minimálbéres munkavállalót érintene, akik éves bére - az inflációval nem kiigazítva és azt feltételezve, hogy az állásuk megmarad - 2022-re 50 százalékkal 31 200 dollárra emelkedne. Ezzel Kaliforniában lenne az amerikai államok között a legmagasabb minimálbér, amivel egyes vélemények szerint még ismeretlen, "feltérképezetlen" területre tévedne.

Kétkedők

A szkeptikusok szerint a minimálbér nagymértékű emelésével annak negatív hatásai is jelentkeznének, amelyek különösen az alacsony jövedelműeket érintenék. Munkahelyek vesznének el, ugyanis gyors béremelés arra késztetné a vállalatokat, hogy elhagyják Kaliforniát, ami tömeges elbocsátásokhoz vezetne.

A támogatók viszont azzal érvelnek, hogy a minimálbér-emelés csökkentené a szegénységet és segítené a küszködő családokat. Mérsékelné a jövedelmi egyenlőtlenségeket is, illetve a nagyobb fogyasztói költéseken keresztül erősítené a gazdasági aktivitást.

Magyar példával riogatnak

A minimálbér-emelés miatti riogatás kapcsán egy magyar vizsgálat is előkerült. Az Investor.com Harasztosi Péter és Linder Attila 2015 októberében készült tanulmányát vette elő, amely a magyarországi minimálbér mintegy 60 százalékos 2001-es emelésének hatásait elemezte. Az Investor.com szerzője úgy véli, a magyarországi eset adhat némi sejtést arra vonatkozóan, mivel járhat a nagyarányú emelés.

A portál szerint a magyarországi intézkedés "meglehetősen brutális gazdaságtanának" részletei olvashatók a tanulmányban, amelyben a szerzők azt feltételezték, hogy a magasabb minimálbérnek enyhe negatív hatása volt a foglalkoztatásra és az intézkedés fő eredménye a bérek emelkedése volt.

Kompenzáltak

A minimálbér-emelésnek jelentősen és kevésbé kitett vállalatokat összehasonlító becslés azt mutatta, hogy az intézkedésre reakcióként a vállalatok a közvetlenül érintett alkalmazottak 8,7 százalékát bocsátották el - idézi az egyik megállapítást a cikk szerzője. Azoknál a vállalatoknál, ahol az új minimálbér alatti fizetésért alkalmaztak embereket, az átlagbér 44 százalékkal emelkedett, miközben az átlagos egy főre eső munkaerőköltség 36 százalékkal nőtt. Ennek oka, hogy a minimálbér-emelés hatásának egy részét a béren kívüli juttatások csökkentésével kompenzálták.

Az Investor.com cikkének szerzője szerint a kirúgott 8,7 százaléknyi munkavállaló és a nem bérjellegű kompenzáció fedezte a teljes béremelés közel 40 százalékát. A fennmaradó részt főleg áremelésekkel gazdálkodták ki a vállalatok, miközben a profitra nem volt hatással az intézkedés. (A tanulmányból kiderül, hogy főleg a feldolgozóiparban emelkedtek az árak - a szerk.)

Nem kompenzálhatják

Az áremeléseket is beleszámítva a minimálbér-emelésből fakadó jólétnövekedés a portál szerint Kaliforniában kevesebb mint 24 százalékos lenne. A cikk szerzője emellett hozzáteszi, hogy a tanulmány szerint a béren kívüli juttatásokat biztosító vállalatok jobban tudták kezelni a minimálbér megugrását.

Az USA-ban kevesebb lehetőség van az ilyen típusú kompenzációra, ugyanis az alacsony jövedelmű alkalmazottakat foglalkoztató vállalatokat szociális juttatások (fizetett betegszabadság, egészségügyi biztosítás) biztosítására kötelezi a törvény - jegyzi meg a cikk szerzője. Hozzáteszi ehhez, hogy a 15 dollár/órás minimálbér a béren kívüli juttatásokkal 18,52 dollárt tesz majd ki.

Megjegyzés
Az Investor.com cikkének szerzője egyebek mellett nem tesz említést és érvelésében nem is említi azt a - véleményünk szerint - nagyon fontos részletet, hogy Magyarországon az akkor hatalmon lévő Orbán-kormány 2000. április 6-án jelentette be, hogy 2001. január 1-től 25 ezer forintról 40 ezer forintra, majd 2002-ben 50 ezer forintra emeli a minimálbért. Ez a bejelentés váratlan volt és koránt sem nevezhető fokozatos minimálbér-emelésnek - nem beszélve az egyéb folyamatokról, amelyek a minimálbér-emelésen kívül hatással voltak még a foglalkoztatásra akkor. Ezzel szemben Kaliforniában 2022-re emelkedne 10 dollár/óráról 15 dollár/órára a bér, megadva a lehetőséget az állam kormányzójának arra, hogy ha a gazdasági környezet indokolja, akkor késleltesse a folyamatot. Ez pedig nagyban befolyásolhatja a vállalatok reakcióját az intézkedésre.

Ehhez jöhet még hozzá az a "mellékes szál", hogy az Investor.com cikkében idézett két magyar közgazdász által jegyzett tanulmány arra is rámutat: a minimálbér foglalkoztatásra gyakorolt hatása országonként és iparáganként más és más. Példaként említik, hogy azokban az ágazatokban illetve országokban, ahol a vállalatoknak nagyobb mozgásterük van a nem bérjellegű jövedelmek csökkentésére, kevesebb munkahely veszhet el. Olyan országokban, ahol az alacsony jövedelmű foglalkoztatás a feldolgozóiparra koncentrálódik (például Németország), a minimálbér emelése nagyobb költséggel járhat, mint például az USA-ban, ahol az ilyen munkahelyek inkább a szolgáltatószektorban jellemzőek.

A magyar szerzőpáros következtetései között még megemlíti, hogy a tanulmány eredményei alapján indokolt lehet a szektorspecifikus minimálbér kialakítása, ahogy ez Ausztriába és Németországban van. Ha ugyanis a minimálbér szintjének negatív hatása a feldolgozóiparra koncentrálódik, akkor ebben a szektorban egy alacsonyabb minimálbér-szint megállapításával csökkenthető a foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatás. Célzott minimálbér-szabályozás lehet az arany középút: ahol lehetséges, ott emelni kell, ahol pedig nem lehetséges ott a munkahelyeket kell megóvni - teszik hozzá.

Nem látszik vészesnek

A Washington Post szerint az elmúlt években készült amerikai tanulmányok csak elenyésző bizonyítékot találtak arra, hogy a minimálbér szintjének emelése jelentős elbocsátásokkal járna. Ez alól csak egy  2014-es, a Kalifornia Egyetemen végzett vizsgálat a kivétel, amely azt állapította meg, hogy a 2000-es években végrehajtott minimálbér-emelések "jelentős" negatív hatással voltak a munkahelyekre és a jövedelmekre. (A két magyar szerző tanulmányában szintén utal arra, hogy a minimálbér-emelés még mindig meglehetősen ellentmondásos intézkedésnek számít, egyik oldal véleményének alátámasztására sem találtak még mindent eldöntő igazolásokat - a szerk.)

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

atombandi, 2016.04.21 14:53

a minimálbért erősíteni kell, szerintem ez nem kétséges. lehet, hogy gyárbazárásokkal fog járni, de magyarország nem a 3. világ fejlődő államai között van, ezért nincs szüksége ilyen gyárakra, amik nem bírják ezt kitermelni. növelni kell a munka értékét.

ennek átellenes módja, ha a forintot erősítik. akkor is emelkedik a minimábér vásárlóértéke (is). régen rossza, amikor az infláció felpörgetésével akarja a jegybank egyensúlyba hozni a gazdaságot. folyamatosan erősödő minimálbérre és erősödő forintra van szükség a társadalom szempontjából. a korrupt pártok pont fordítva látják...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2016.04.21 14:52

@krix: öreg! Most ez minek kellett?!

Ha a bérszínvonal azonos, akkor hasonlítgassa majd a magyar állapotokat és árérzékeny vásárlókat hozzájuk.

New York-ban vagy London-ban meg külön foglalkozás az állatsétáltató.

Addig, öreg, kussba!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix, 2016.04.21 14:36

@rigolya:

Meg a nagy fokú igénytelenség, miszerint jó a szöszölődős kínai xar is legfeljebb 3 havonta veszünk másikat...
(Az osztrák könnyűipar nem szűnt meg, magasabb az igényszint.)
Itt meg csak az ár számít. De nem baj ez, mindenki azt kapja amit megérdemel...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pastorius, 2016.04.21 14:18

@rigolya:

ez így volt, a végső halálos injekció volt
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pastorius, 2016.04.21 14:18

@Daniel Dakota:

a közalkalmazotti bérek nagyarányú, azonnali emelésével is erős nyomást gyakorolt a magánszektor béreire is.


ugyanakkor
a minimálbér kétszeri magas megemelése hatalmas bérfeszültséget teremtett, amit kezelni kellett
a minimbéres csak látszólag jért jól, mert ami kézbe kapott, az 25000-es emelés ellenére is csak kb 7300 HUF-os többletet jelentett...

ki járt jól?
hát az állam (járulékok megugrása)
(pontosan úgy, ahogy ma is, semmi nem változott...pedig hozzányúltak ugye az adózáshoz)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html