Amerikában egy ideje folyik a vita a minimálbér emelésének szükségességéről. Néhány éve, 2014-ben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felszólította az amerikai kormányt, hogy növelje a szövetségi minimálbért, mondván: ezzel javíthatna több millió dolgozói szegénységben élő ember helyzetén.

Ennek hatására a washingtoni kormányzat is megfontolta, hogy a 7,25 dollár/órás szövetségi minimumot 10,10 dollár/órára emeljék. (Ekkor 22 államban és Washington D.C.-ben a minimálbér ennél magasabb volt.) Az ötlet alaposan felkavarta az indulatokat, elmúlt hetekben éppen a Kaliforniában dúló minimálbérvitától hangos az amerikai sajtó.

A terv

Az Egyesült Államok legnagyobb államának kormányzója Jerry Brown a jelenlegi 10 dollárról több lépésben 15 dollárra emelné a minimálbért 2022-ig. Megjegyzendő, hogy a létminimum Kaliforniában egy egyedülálló, gyermektelen felnőttnek 12 dollár/óra Amy Glasmeier, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) munkatársának számítása szerint.

A kormányzó intézkedése, ha átmegy a helyi törvényhozáson, több mint kétmillió minimálbéres munkavállalót érintene, akik éves bére - az inflációval nem kiigazítva és azt feltételezve, hogy az állásuk megmarad - 2022-re 50 százalékkal 31 200 dollárra emelkedne. Ezzel Kaliforniában lenne az amerikai államok között a legmagasabb minimálbér, amivel egyes vélemények szerint még ismeretlen, "feltérképezetlen" területre tévedne.

Kétkedők

A szkeptikusok szerint a minimálbér nagymértékű emelésével annak negatív hatásai is jelentkeznének, amelyek különösen az alacsony jövedelműeket érintenék. Munkahelyek vesznének el, ugyanis gyors béremelés arra késztetné a vállalatokat, hogy elhagyják Kaliforniát, ami tömeges elbocsátásokhoz vezetne.

A támogatók viszont azzal érvelnek, hogy a minimálbér-emelés csökkentené a szegénységet és segítené a küszködő családokat. Mérsékelné a jövedelmi egyenlőtlenségeket is, illetve a nagyobb fogyasztói költéseken keresztül erősítené a gazdasági aktivitást.

Magyar példával riogatnak

A minimálbér-emelés miatti riogatás kapcsán egy magyar vizsgálat is előkerült. Az Investor.com Harasztosi Péter és Linder Attila 2015 októberében készült tanulmányát vette elő, amely a magyarországi minimálbér mintegy 60 százalékos 2001-es emelésének hatásait elemezte. Az Investor.com szerzője úgy véli, a magyarországi eset adhat némi sejtést arra vonatkozóan, mivel járhat a nagyarányú emelés.

A portál szerint a magyarországi intézkedés "meglehetősen brutális gazdaságtanának" részletei olvashatók a tanulmányban, amelyben a szerzők azt feltételezték, hogy a magasabb minimálbérnek enyhe negatív hatása volt a foglalkoztatásra és az intézkedés fő eredménye a bérek emelkedése volt.

Kompenzáltak

A minimálbér-emelésnek jelentősen és kevésbé kitett vállalatokat összehasonlító becslés azt mutatta, hogy az intézkedésre reakcióként a vállalatok a közvetlenül érintett alkalmazottak 8,7 százalékát bocsátották el - idézi az egyik megállapítást a cikk szerzője. Azoknál a vállalatoknál, ahol az új minimálbér alatti fizetésért alkalmaztak embereket, az átlagbér 44 százalékkal emelkedett, miközben az átlagos egy főre eső munkaerőköltség 36 százalékkal nőtt. Ennek oka, hogy a minimálbér-emelés hatásának egy részét a béren kívüli juttatások csökkentésével kompenzálták.

Az Investor.com cikkének szerzője szerint a kirúgott 8,7 százaléknyi munkavállaló és a nem bérjellegű kompenzáció fedezte a teljes béremelés közel 40 százalékát. A fennmaradó részt főleg áremelésekkel gazdálkodták ki a vállalatok, miközben a profitra nem volt hatással az intézkedés. (A tanulmányból kiderül, hogy főleg a feldolgozóiparban emelkedtek az árak - a szerk.)

Nem kompenzálhatják

Az áremeléseket is beleszámítva a minimálbér-emelésből fakadó jólétnövekedés a portál szerint Kaliforniában kevesebb mint 24 százalékos lenne. A cikk szerzője emellett hozzáteszi, hogy a tanulmány szerint a béren kívüli juttatásokat biztosító vállalatok jobban tudták kezelni a minimálbér megugrását.

Az USA-ban kevesebb lehetőség van az ilyen típusú kompenzációra, ugyanis az alacsony jövedelmű alkalmazottakat foglalkoztató vállalatokat szociális juttatások (fizetett betegszabadság, egészségügyi biztosítás) biztosítására kötelezi a törvény - jegyzi meg a cikk szerzője. Hozzáteszi ehhez, hogy a 15 dollár/órás minimálbér a béren kívüli juttatásokkal 18,52 dollárt tesz majd ki.

Megjegyzés

Az Investor.com cikkének szerzője egyebek mellett nem tesz említést és érvelésében nem is említi azt a - véleményünk szerint - nagyon fontos részletet, hogy Magyarországon az akkor hatalmon lévő Orbán-kormány 2000. április 6-án jelentette be, hogy 2001. január 1-től 25 ezer forintról 40 ezer forintra, majd 2002-ben 50 ezer forintra emeli a minimálbért. Ez a bejelentés váratlan volt és koránt sem nevezhető fokozatos minimálbér-emelésnek - nem beszélve az egyéb folyamatokról, amelyek a minimálbér-emelésen kívül hatással voltak még a foglalkoztatásra akkor. Ezzel szemben Kaliforniában 2022-re emelkedne 10 dollár/óráról 15 dollár/órára a bér, megadva a lehetőséget az állam kormányzójának arra, hogy ha a gazdasági környezet indokolja, akkor késleltesse a folyamatot. Ez pedig nagyban befolyásolhatja a vállalatok reakcióját az intézkedésre.

Ehhez jöhet még hozzá az a "mellékes szál", hogy az Investor.com cikkében idézett két magyar közgazdász által jegyzett tanulmány arra is rámutat: a minimálbér foglalkoztatásra gyakorolt hatása országonként és iparáganként más és más. Példaként említik, hogy azokban az ágazatokban illetve országokban, ahol a vállalatoknak nagyobb mozgásterük van a nem bérjellegű jövedelmek csökkentésére, kevesebb munkahely veszhet el. Olyan országokban, ahol az alacsony jövedelmű foglalkoztatás a feldolgozóiparra koncentrálódik (például Németország), a minimálbér emelése nagyobb költséggel járhat, mint például az USA-ban, ahol az ilyen munkahelyek inkább a szolgáltatószektorban jellemzőek.

A magyar szerzőpáros következtetései között még megemlíti, hogy a tanulmány eredményei alapján indokolt lehet a szektorspecifikus minimálbér kialakítása, ahogy ez Ausztriába és Németországban van. Ha ugyanis a minimálbér szintjének negatív hatása a feldolgozóiparra koncentrálódik, akkor ebben a szektorban egy alacsonyabb minimálbér-szint megállapításával csökkenthető a foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatás. Célzott minimálbér-szabályozás lehet az arany középút: ahol lehetséges, ott emelni kell, ahol pedig nem lehetséges ott a munkahelyeket kell megóvni - teszik hozzá.

Nem látszik vészesnek

A Washington Post szerint az elmúlt években készült amerikai tanulmányok csak elenyésző bizonyítékot találtak arra, hogy a minimálbér szintjének emelése jelentős elbocsátásokkal járna. Ez alól csak egy  2014-es, a Kalifornia Egyetemen végzett vizsgálat a kivétel, amely azt állapította meg, hogy a 2000-es években végrehajtott minimálbér-emelések "jelentős" negatív hatással voltak a munkahelyekre és a jövedelmekre. (A két magyar szerző tanulmányában szintén utal arra, hogy a minimálbér-emelés még mindig meglehetősen ellentmondásos intézkedésnek számít, egyik oldal véleményének alátámasztására sem találtak még mindent eldöntő igazolásokat - a szerk.)