A 44,1 millió részmunkaidőben dolgozóból 9,8 millióan voltak alulfoglalkoztatottak 2014-ben, azaz szerettek volna többet dolgozni. Ez 22,2 százalékos arányt jelent, amely az EU teljes foglalkoztatottságának 4,5 százalékát adja. Az alulfoglalkoztatott részmunkaidős alkalmazottak 67 százaléka volt nő - derül ki az Eurostat statisztikájából.

Az EU-ban a gazdaságilag aktív népességen felül 11,6 millió 15-74 éves lakosnak volt 2014-ben valamilyen szintű munkaerő-piaci kötődése, azaz lehetne további potenciális munkaerőként számolni velük. Százalékos arányban ez a csoport az uniós munkaerő 4,8 százalékát teszi ki. Ebből 9,5 millióan ugyan nem keresnek állást, de dolgoznának, 2,2 millióan keresnek elhelyezkedési lehetőségeket, de nem tudnának azonnal munkába állni. Ennek az összességében közel 12 millió potenciális munkavállalónak a többsége, 57 százaléka szintén nő volt 2014-ben.

Főleg a nők az alulfoglalkoztatottak

Az Eurostat adatai szerint a részmunkaidős alulfoglalkoztatottak eloszlása széles skálán szóródik az EU tagállamaiban, az uniós szint 22,2 százalék volt 2014-ben. A legnagyobb arányban Görögországan, Cipruson és Spanyolországban találunk ilyen munkavállalókat, a százalékos arányuk pedig egészen horrorisztikusak: 72,1, 65,9 illetve 57,3 százalék az említés sorrendjében. A skála másik felén Hollandia, Luxemburg, Dánia, Észtország és Csehország szerepel. Hollandia toronymagasan vezeti a listát 4 százalékos rátával, ezt Luxemburg 10,5, Dánia 10,7, Észtország 11,2 és Csehország 11,4 százalékkal. Az alulfoglalkoztatott részmunkaidősök túlnyomó többsége szinte minden EU tagállamban nő, ez alól Románia és Szlovákia a kivétel.

Magyarországon 80 ezer fő volt 2014-ben a 15-74 éves korosztályban az alulfoglalkoztatott részmunkaidősök száma, ami a részmunkaidős foglalkoztatottak 30,6, a foglalkoztatottaknak pedig a 2 százalékával volt egyenlő. Az alulfoglalkoztatott részmunkaidősök 55 százaléka volt nő az Eurostat adatai szerint. Magyarországon a foglalkoztatottak csoportjának 6,4 százalékát tette ki a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a 15-74 éves korosztályban.

Potenciális munkaerő

A legnagyobb kihasználatlan potenciális munkaerő Olaszországban rejlik, itt a teljes munkaerőállománynak a 13,6 százaléka tartozik abba a csoportba, amely - definíció szerint - azokra vonatkozik, akik dolgoznának, de nem keresnek munkát. Ezt Horvátoszág követi 9,6, Bulgária 7,6, Franciaország pedig 7,4 százalékkal követi. Az egész EU-ban a plusz potenciális munkaerőt a nők adják - ez a teljes potenciális munkaerő 57 százalékát, a teljes munkaerőnek pedig a 4,8 százalékát adja -, ez alól Írország és Finnország a kivétel.

Magyarországon azok száma, akik dolgoznának, de nem keresnek állást 175 ezret tett ki tavaly, azok akik dolgoznának, de azonnal nem tudnának munkába állni, mindössze 10 ezer fő volt, azaz a teljes további potenciális munkaerő 185 ezer fő volt 2014-ben. Utóbbiak a kicsit több mint a fele, azaz 51 százaléka volt nő. A teljes munkaerőpiacnak (15-74 éves korosztály) a további potenciális munkaerő Magyarországon a 4,2 százalékát teszi ki.