Ha Görögország egyszer eljut arra a szintre, hogy saját jövedelmeiből képes lesz finanszírozni kiadásait - azaz a költségvetés elsődleges, adósságtörlesztés nélkül számolt egyenlege pozitív lesz -, akkor át kell tekinteni az adósságelengedés lehetőségét, és mérlegelni kell a lehetséges lépéseket - fogalmazott Angela Merkel kancellár a Bild an Sonntargnak adott hét végi interjújában. Ez várhatóan nem történik meg 2014-2015 előtt, feltéve, hogy minden a jelenlegi tervek szerint halad. A kancellár azt is elismételte, hogy a görögök távozása az eurózónából sokkal többe kerülne, mint az a válságkezelési program, amelyet az eurózóna országai az IMF közreműködésével az elmúlt három évben próbáltak végrehajtani.

Merkel utalása az adósság elengedésére a merev tagadás végét jelenti, egyértelmű elmozdulás, igaz, ezzel csak a nyilvánvalóan elkerülhetetlent veszik tudomásul a német vezetők - mondta a Bloombergnek értékelve a nyilatkozatot Carsten Brzeski, az ING Groep brüsszeli elemzője. Abban mindenki egyetért, hogy a Görögország kilépése az eurózónából a közös európai valuta végét jelenthetné.

Kapcsolódó

Nem adjuk! Dehogynem

Az unió pénzügyminiszterei ma ismét találkoznak Brüsszelben, hogy áttekintsék a magánhitelezők kezén maradt görög államadósság visszavásárlásának kezdetét. Az ajánlat lejártai ideje péntek, a pénzügyminiszterek egy hét múlva értékelik az eredményt. Az IMF a múlt héten világossá tette, hogy csak akkor ad további hitelt Görögországnak, ha ezt az akciót sikeresen lezárják.

A Valutaalapot az aggasztja, hogy az önkéntes visszavásárlásban esetleg nem minden kötvénytulajdonos akar részt venni. Ez nem alaptalan, ugyanis a görög bankok, amelyeknél 15 milliárd eurónyi állampapír van, a múlt héten közölték az athéni pénzügyminisztériummal, hogy nem óhajtják kötvényeiket visszaadni a jelenlegi nyomott piaci áron. (A papírok könyv szerinti értékül harmada alatt forognak.) Az ekathimerini.com értesülése szerint azonban meg fogják győzni őket, hogy gondolják meg magukat.

Vigyétek nyugodtan

A nyolcmilliárd eurónyi papírt birtokló görög nyugdíjalapok nem szívóztak, egyből jelezték, hogy készek bevinni kötvényeiket az akcióba. Mindennek a kötvény-visszavásárlás súlya ad jelentőséget. A tervek szerint a görög adósságok GDP-hez viszonyított arányát 2020-ra a jelenleg várható 144 százalékról 124-re akarják levinni - a különbség több mint fele 11 százalék ebből jönne össze.

Az magánhitelezőknél - amelyek főként bankok - az 62 milliárd euró értékű görög állampapír van, amelyet a márciusi kötvénycserében kaptak korábbi követeléseikért. Ekkor elbukták befektetésük felét, így nem csoda, ha igyekeznek most minél kisebb veszteséggel kiszállni Görögország finanszírozásából. Athén egyébként a múlt héten megkapott EU-IMF hitelrészletből lecsípett 10 milliárd euróból finanszírozza a gyors akciót, később ezt pénzt új uniós kölcsönnel pótolják a donorok.