Már készülnek a vészforgatókönyvek

Újra válaszút elé érkezett Görögország: az athéni kormánynak döntenie kell, hogy vállal-e olyan megszorításokat az ország hitelezőinek kérésére, amelyekről megalakulásakor nem volt szó vagy valahogyan a nép kezébe adja a döntést. A következmény újabb hitelvesztés, káosz lehet.
Komócsin Sándor, 2016. április 27. szerda, 07:18

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök azt ígérte a választóknak, hogy nem lesz több megszorítás az országban, mint amennyit a tavaly nyári, harmadik eurózónás hitelért cserébe vállalniuk kellett. A hitelezők azonban úgy látják, hogy újabb 3,6 milliárd eurós megtakarítást kellene elérnie a kormánynak ahhoz, hogy teljesülhessenek a program céljai.

Az eurótagállamok és az IMF kérése így ketyegő bomba a kormány számára, s ezzel egyben magában hordja a görög válság újabb kiéleződésének veszélyét - írta helyzetelemzésében a Bloomberg.

Őrült év

Ciprasz éveken át tartó megszorításellenes kampányolásának köszönhette, hogy pártja, a baloldali Sziriza a 2015. januári választáson legyőzhette a jobbközép Új Demokráciát. Közel fél évig tartó huzavona után, amelyben adósságkönnyítést követelt Görögországnak az újabb költségvetési kiadáscsökkentések és bevételnövelések helyett, a nyáron engedett a hitelezők elutasításának.

Így született a 86 milliárd eurós újabb görög segélycsomag. A féléves huzavona miatt azonban a gazdaság visszazuhant a recesszióba, a munkanélküliségi ráta visszatalált a 25 százalékos szintre és azóta sem csökkent, viszont gyengült a görögök elkötelezettsége az euró mellett.

Megállapodtak a hitelezők

A kormány az elmúlt hetekben kihasználhatta, hogy az eurótagállamokat képviselő EU és az IMF nem értett egyet abban, teljesíthető-e a segélycsomag egyik fő célja. Eszerint a költségvetés elsődleges - adósságtörlesztés nélküli - többletének 2018-ban el kellene érnie a GDP 3,5 százalékát. Az ország ebből a pluszból tudná visszafizetni lejáró hiteleit.

Az EU szerint elérhető ez a cél, az IMF szerint a jelenlegi feltételekkel csak 1,5 százalék lesz a többlet. Vitájuk kompromisszumaként arra jutottak, hogy feltételes követelmények teljesítését kellene vállalniuk a görögöknek. El kellene fogadni egy megszorítócsomagot, amely akkor lépne érvénybe, ha a nem teljesülne a 2018-as többletcél. Ez az előbb említett, a GDP két százalékának megfelelő, 3,6 milliárd eurónyi pakk.

Jogi akadálya lenne

Athén válasza erre a kérésre jelenleg az, hogy a görög alkotmány nem teszi lehetővé ilyen feltételes vállalások elfogadását - derült ki az ekathimerini.com cikkéből. Hangsúlyozni kell, hogy ez a pakk azon felül az 5,4 milliárdnyi megszorításon felül értendő, amelyekről a felek már majdnem megegyeztek.

Az utóbbi - főként nyugdíjmegtakarításokat tartalmazó - csomag benne van a tavaly nyári paktumban, ám ennek ellenére ezt sem lesz könnyű elfogadtatni a parlamenttel. A kormány reményei szerint ha ez sikerül, akkor megnyílik az út az előtt, hogy megkapják a segélyprogram második részletét, amelyből őszig finanszírozhatnák az ország kiadásait.

Kapituláció

Függőben marad tehát a 3,6 milliárdos feltételes pakk, amelyről egyelőre nyoma sincs a megállapodásnak. A patthelyzet a Bloomberg szerint három forgatókönyv szerint oldódhat meg. Az első szerint Ciprasz - akárcsak tavaly nyáron - ismét kapitulál a hitelezők előtt.

Erre ugyanazok az okok késztethetik, mint akkor. Megijedhet attól, hogy összeomlik a bankrendszer és Görögország kiszorul az eurózónából, azaz jön a pénzügyi káosz. A lépés mellett szintén ugyanazzal érvelhet, mint tavaly: az újabb megszorítás árán érhetik el, hogy a hitelezők mérsékeljék az ország adósságterheit.

Minél kevesebb konkrétumot tartalmaz a 3,6 milliárdos pakk, annál könnyebben lehetne eladni a választóknak, bízva abban, hogy a 2019-es választásokig csak megoldódik a helyzet valahogy. A kormánykoalíció képviselőit szintén ez a megfontolás bírhatná rá, hogy megszavazzák a csomagot.

A piaci reakciók arra utalnak, hogy a befektetők e forgatókönyv megvalósulását tartják a legvalószínűbbnek.

Választás

Ha nem jön össze a megállapodás a hitelezőkkel, akkor a miniszterelnök bedobhatja a törölközőt, mondván: döntsön a nép, mert a kormány csak a nyári csomag végrehajtására kapott felhatalmazást. Hasonló szituáció vezetett a tavaly őszi rendkívüli választásokhoz: akkor az volt az indok, hogy a kormány a megszorítások befejezésére kapott felhatalmazást januárban.

Ciprasz jól jött ki a fél évvel ezelőtti szavazási körből, ám koránt sem biztos, hogy ezt a trükköt meg tudná ismételni. A választó ingatag: az Új Demokrácia két évnyi vesszőfutás után - új elnökkel az élén - vezet a Sziriza előtt a közvélemény-kutatások szerint.

Csőd

Ha az utóbbi párt nyerne az újabb rendkívüli választáson, akkor vélhetően más mérsékelt pártokkal összeállva megtenne mindent azért, hogy Görögországot az eurózónában tartsa. Eközben azonban sok idő telne el, és az ország újra lecsúszhatna a kiszámítható költekezés pályájáról, azaz a harmadik segélycsomag is teljesíthetetlenné válna.

További lehetőség, hogy a választók nem adnak világos felhatalmazást, azaz egyik politikai erő sem tud koalíciót alakítani. Az elhúzódó belpolitika válság eredményeképpen elakadna a segélyprogram végrehajtása, Görögország pénz nélkül maradna és júliusban nem tudná törleszteni esedékes lejáró hitelét. Más szóval jöhetne a csőd.

Népszavazás

Végül, hogy elkerüljék a kiszámíthatatlan bonyodalmakat okozó választásokat, népszavazást írhatnak ki a feltételes megszorítócsomagról. A kormányfő arra hivatkozhatna, hogy olyasmiről kellene dönteni, amiről korábban nem volt szó. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a görögök elutasítanák az újabb megszorításokat (ahogy azt a tavaly júniusi referendumon egyszer már megtették).

Az ellenzéki pártok távolmaradásra szólíthatnák fel az embereket, hogy hiteltelenné tegyék a voksolást és mérsékeljék annak negatív következményeit. Ha a referendum közönybe fulladna, az megroppantaná a kormány és a kormányfő hitelességét, ám még mindig több mozgásteret kínálna Ciprasznak, mint a rendkívüli választások.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2016.04.27 19:31

Ezt a cirkuszt egy évvel ezelőtt le lehetett volna zárni. Akkor kellett volna kirúgni a görögöket az EU-ból. Most megint ott tartunk, ahol a part szakad, csak éppen jópár milliárd euró-t kivettek az EU-s polgárok zsebéből. Ebben is Merkel a hibás. Ostoba némber.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html