Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A brit kormány máris jelezte: részéről semmi akadálya annak, hogy az európai menekültügyi szabályozás az Európai Bizottság (EB) új javaslatának megfelelően megváltozzon - derül ki a Financial Times (FT) cikkéből. A magyarázat egyszerű: London az új szabályozás szerint is visszaküldheti a menekültek azokba az uniós tagállamokba, ahonnan a szigetországba érkeznek.

Hasonló helyzetben van Írország és Dánia, a többi uniós tagország esetén azonban szigorodna a szabályozás, ha az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács és az Európai Parlament is rábólint a tervezetre. A korábbi kiszivárogtatások pontosnak bizonyultak: valóban komoly büntetés vár azokra az országokra, amelyek nem akarnak menekülteket befogadni.

Az összeg változhat a büntetés nem

Az EB javaslata szerint nem változna a dublini rendszernek az a része, miszerint minden menekültnek abban az országban kell benyújtania a menekültstátus iránti kérelmét, amelyben az EU területére lép. Az érkezőket azonban egy - a népességükhöz és gazdasági erejükhöz illeszkedő - kvótarendszer alapján osztanák szét a tagállamok között.

Ha egy országban tartózkodó bevándorlók száma 50 százalékkal meghaladná a kvótáját, akkor a "felesleget" automatikusan elosztanák a többi uniós ország között. Ha egy tagállam visszautasítja a menekültek átvételét, akkor személyenként 250 ezer eurót kellene fizetnie azoknak az országoknak, amelyek átvállalják tőle ezt a terhet.

Magyarország esetén néhány ezres kvótával számolva forint-százmilliárdos kiadással kellene számolni, ha az ország egyetlen menekültet sem fogadna be. A 250 ezer eurós összeg változhat, de az EB világossá tette, hogy számottevő "bírságot" tart szükségesnek.

Lehetett volna rosszabb

Brüsszel szerint a javaslat korrektebb és stabilabb megoldást kínál, mint az eddigi szabályozás, ám a változtatás nem megy olyan messze, mint amilyenről korábban szó volt. Eszerint a dublini rendszert teljesen félretolták volna, hogy helyet adjanak egy EU-szintű, közös menekültkérelem-feldolgozási és bevándorlóelosztási szisztémának.

Ez az ötlet kiverte a biztosítékot Londonban, amely ragaszkodott a dublini egyezmény módosításához. Ez ugyanis azt jelenti, hogy érvényben maradhat a szigetország különleges státusa. Nagy-Britannia, Írország és Dánia az európai alapszerződés szerint maga dönthet arról, hogy a bevándorlással kapcsolatban milyen közös EU-s intézkedéseket fogad el.

Franciaország, amely nincs ilyen helyzetben és többé-kevésbé támogatja a bevándorlók újraelosztására vonatkozó EB-javaslatot, szintén ellenezte a dublini rendszer teljes feladását. Párizs nem szerette volna, ha elesik az a szabály, miszerint alapesetben az első EU-tagországra hárul az érkező menekült ügyeinek intézése.

Jól jön a brit kormányfőnek

Az EB reformterve jól jön David Cameron brit miniszterelnöknek, aki kormánya élén az EU-ban maradás (Remain) mellett kampányol a júniusi függetlenségi népszavazás előtt. A Remain híveinek malmára hajtja a vizet az a tény, hogy Nagy-Britannia kivételes, más EU-tagállamokéhoz képest kedvező elbánásban részesül a bevándorlás ügyében.

Erre mutogatva azzal érvelhetnek, hogy lám-lám, a britek az EU-n belül is el tudják kerülni a számukra kedvezőtlen közös szabályok alkalmazását. A bevándorlástól, a vendégmunkások áradatától való félelem az egyik fő tényező, ami szembe fordíthatja a szavazókat az Európai Unióval.

Az EB javaslatáról minden bizonnyal hónapokig tartó vita kezdődik. Várakozások szerint a kelet-közép-európai országok, elsősorban Lengyelország és Magyarország hevesen ellenezni fogja a kvótarendszert, és annak alátámasztását a bírságolással.

Szijjártó így reagált a döntésre

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar kormány nem zsarolható kvótaügyben sem. Szijjártó Péter szerdán Prágában egy sajtótájékoztatón az Európai Bizottság azon javaslatára reagált, miszerint az uniós tagállamok fejenként negyedmillió euróért megtagadhatnák a migránsok befogadását. Ez egy olyan zsarolás, amely sehová sem vezet - jelentette a visegrádi négyek és a Keleti Partnerség országai külügyminisztereinek találkozója utáni sajtótájékoztatón. Timmermans elismerte, hogy Brüsszel kényszerbetelepítést akar. A kényszerbetelepítés elfogadhatatlan, Brüsszel nem, csak a magyarok dönthetnek arról, kit fogadunk be az országunkba" - válaszolta az MTI kérdésére Szijjártó az Európai Bizottság alelnökére utalva. Az Európai Bizottság szerdai javaslatát a cseh és a lengyel külügyminiszter, valamint Lukás Parízek szlovák külügyi államtitkár is bírálta és elutasította.