Maradunk a siralomvölgyben, a németeknek nincs okuk panaszra

Továbbra sem vár lényeges változást a gazdasági környezet alakulásában az év végéig az Európai Központi Bank (ECB) - derült ki Mario Draghi bankelnök szavaiból, legfeljebb lassú, fokozatos javulás indulhat el 2013 utolsó hónapjaiban.
NAPI, 2013. június 3. hétfő, 09:26

Az eurózóna gazdasági helyzete továbbra is "kihívásokkal teli" marad, az ECB az év vége előtt nem vár érezhető javulást. Van némi jele a stabilizációnak, de a legvalószínűbb forgatókönyv az év utolsó időszakában kezdődő, fokozatos, elhúzódó kilábalás - mondta a kínai látogatáson tartózkodó Mario Draghi, az ECB elnöke Sanghajban. Ezzel megerősítette az európai jegybank vezetőinek eddig is hangoztatott álláspontját. Három nappal azt megelőzően, hogy a bank közzéteszi felülvizsgált növekedési és inflációs előrejelzését, nem tett célzást arra vonatkozóan, hogy változtatnának a második félévere vonatkozó prognózisukon.

Az elemzők nagy része arra számít, hogy az ECB rontani fogja 0,5 százalékos jelenlegi GDP-növekedési jóslatát. Egyesek abban bíznak, hogy erre alapozva tovább enyhíti monetáris politikáját. Az elmúlt időszakban megjelent makroadatok többsége azt sejteti, hogy az eurózóna gazdasága recesszióban maradt az elmúlt hónapokban, ami azt jelentené, hogy immáron a hetedik egymást követő negyedévet tölti mínuszban.

Jók voltunk

Draghi beszédének nagy részében védelmébe vette a bank legvitatottabb intézkedését, azt az ígéretét, hogy bizonyos feltételek teljesülése mellett kész korlátlanul vásárolni a bajban lévő eurótagországok államkötvényeit (Outright Monetary Transactions, OMT). Ezt a vállalást eddig nem kellett teljesíteniük, mivel már meglebegtetése is elég volt a befektetői bizalom némi javulásához, és ennek köszönhetően ahhoz, hogy az elviselhető szintre mérséklődjön az érintett államok kötvényeinek hozama.

A lépést élesen bírálta a Bundesbank és a német alkotmánybíróság jelenleg is vizsgál egy beadványt, amely szerint az ECB ilyen beavatkozása ütközne az ország alaptörvényével. Draghi szerint az OMT csökkentette a német adófizetők terheit is, mivel ennek köszönhetően részlegesen normalizálódott a helyzet a pénzpiacokon, ezért a bajban lévő országok bankjai több forráshoz jutnak a piacról, következésképpen kevesebbet kérnek a közösből, azaz az ECB-től.

Ki van ez találva

A nyomás alatt lévő pénzintézetek betétállománya 200 milliárd euróval nőtt az OMT bejelentése óta, a piaci kamatok elindultak a normalizálódás útján, ami a német megtakarítók, köztük a nyugdíjalapok és a biztosítók hozamait is növeli. Draghi visszautasította azt a kritikát is, amely szerint a monetáris enyhítés ígérete és annak hatása olyan sok levegőhöz juttatja a bajban lévő országok kormányait, hogy nem sietnek végrehajtani a strukturális reformokat.

Az OMT-t úgy találtuk ki - mondta -, hogy az állampapírok hozamait éppen hogy csak a pánik szintje alatt tartsa, azaz ne szorítsa le olyan mélyre, amely segít a kormányoknak az államadósságok kényelmes finanszírozásában. Draghi szerint nem az gyakorolja a kormányokra a legnagyobb nyomást, hogy az ECB csak akkor vásárolna kötvényeikből, ha előrelépnének reformjaik terén, hanem az égbe emelkedett munkanélküliség. Az eurózóna munkanélküliségi rátája kissé tovább nőve áprilisban elérte 12,2 százalékot, ráadásul a fiatalok körében ennek duplája az állást keresők aránya.

HOZZÁSZÓLÁSOK