BUX
37970

Máris megjelentek a viharfelhők - nem indul jól az észt soros elnökség

Észtország épp most vette át az EU soros elnökségét, ám máris gyűlnek a viharfelhők a kormány felett: a jelenlegi vezetés ugyanis nem biztos, hogy kihúzza a következő fél évet - írja a Bloomberg.

Szabó Zsuzsanna, 2017. július 3. hétfő, 15:24

A tavaly november óta hatalmon lévő kormányzó koalíció elveszítheti többségét a parlamentben, miután néhány "lázadó" képviselő azzal fenyeget, hogy az októberi helyi választásokra egy "ellenblokkot" hoz létre. Amennyiben ezt megteszik, akkor a legtöbb mandátummal bíró balközép Centrum Párt (CP) ki fogja zárni őket a soraiból, így viszont kisebbségi kormánya lesz Észtországnak, amely sokkal sérülékenyebb az ellenzék által támasztott kihívásokkal szemben. A döntés a héten várható - írja a Bloomberg.

Észtország egy fél évvel hamarabb kapta meg az uniós elnökséget, miután a brexitszavazást követően az Egyesült Királyság kiesett a sorból. Az 1,3 milliós lakosú balti ország - amely egyébként egy igazi technológiai központ, a Skype "szülőhazája" - a soros elnökséget a digitális közös piac népszerűsítésére szeretné felhasználni - derült ki Juri Ratas miniszterelnök szavaiból, aki 38 évével a legfiatalabb miniszterelnök az EU-ban.

Meglehetősen bizarr lenne

Meglehetősen szokatlan lenne, ha az EU soros elnökség elején vagy közepén összeomlana egy kormány, bár nem lenne példa nélküli - jegyezte meg a helyzettel kapcsolatban a Bloomberg szeirnt Andreas Kasekamp, Tartu Egyetem Balti politikatudományok tanszékének professzora. Az első emlékei szerint a Cseh Köztársaság volt, ami szerinte meglehetősen kínos volt, de túlélték.

A cseh kormány 2009-ben az ország soros elnöksége félidején vesztett el egy bizalmatlansági szavazást. Észtországban viszont 2009-2011-ben, a legnagyobb válságban vezette az országot egy kisebbségi kormány utoljára és vezette be az eurózónába a tagállamot - emlékeztet a Bloomberg.

A héten minden eldől

Ratas a koalícióval kapcsolatos aggodalmakt megpróbálta enyhíteni. A miniszterelnök a múlt héten kijelentette, hogy a koalíció stabil, mindhárom párt nagyon komolyan veszi a programját, az uniós soros elnökséget és értik is az ezzel járó felelősséget.

A CP-ben a feszültség Ratas partnereknek adott adókedvezményei, az Észtországban élő orosz ajkú kisebbségek jogai és az Oroszország Krím annektálását követően növekvő NATO-jelenlét miatt eszkalálódott. A pártot potenciálisan elhagyók között található a párt egyik alapítója és volt vezetője, Edgar Savisaar is, aki a héten még tárgyalásokat folytat a lehetséges elszakadásról.

Yana Toom, az egyik "szakadár", aki egyben európai parlamenti képviselő is, azt mondta egy televíziós kommentárjában, hogy a felek hétfőn ülnek le tárgyalni és egy "etikai kódexben" is megállapodnak.

A miniszterelnök a legrosszabbra készül

A Bloomberg szerint azonban Ratas a legrosszabbra készülhet, ugyanis parlamenti többségét összesen négy hely jelenti. A múlt héten találkozott az egyik, a parlamentben nyolc mandátummal bíró párt ellenzéki vezetőjével, aki állítása szerint csatlakozhat a koalícióhoz.

Ezzel szemben Matti Maasikas, az észt EU-ügyekért felelős miniszterhelyettes úgy vélte, hogy már semmi garancia nincs arra, hogy semmi se történjen az ész kormánnyal a soros elnökség ideje alatt, mégis inkább optimizmusának adott hangot és reményét fejezte ki, hogy az észt politikusok elég felelősek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a kormánynak, hogy folytathassa a munkát.

A jelek szerint Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke sem aggódik. A Bloomberg szerint pénteken Tallinban kijelentette: a kisebb országok által rendezett soros elnökségek általában sokkal sikeresebbek, mint a nagy tagállamok által rendezettek.

Ami a rendezvényeket illeti, a balti államnak szeptember 15-én kellene otthont adnia az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásának, illetve két héttel később egy digitális témákat érintő informális csúcstalálkozónak, amelyen Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is részt vehet.