BUX
38228

Meddig gyűrűzhet a katari válság?

N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő szerint egyelőre nem látni, milyen lesz a kihátrálás a katari feszültségből, és az is kérdés, hogy a térség olajmonarchiáit tömörítő együttműködési tanács túléli-e a válságot, s ha igen, milyen engedményekkel.

Dzindzisz Sztefan, 2017. június 25. vasárnap, 12:45

Pénteken ultimátumot intéztek Katarhoz azok az arab országok, amelyek megszakították vele a kapcsolataikat: azt követelik Dohától a többi közt, hogy mérsékelje diplomáciai kapcsolatait Iránnal, zárja be az al-Dzsazíra televíziót, és haladéktalanul szüntesse meg a török katonai jelenlétet az országban, vessen véget továbbá a terrorista csoportok támogatásának.

Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Katar és Bahrein 13 követelésből álló listát állított össze, amelyet az Öböl menti válságban közvetítő Kuvait továbbított Katarnak - írja az MTI.

2014-ben hasonló pontokkal már "lejátszották ezt" - idézte fel N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Tudományos Akadémia világgazdasági intézetének tudományos főmunkatársa vasárnap az M1-en. Akkor viszont csak a feszültségig, a nagykövetek visszahívásáig jutottak, török katonai jelenlét nem volt Katarban. Katarnak ez "óriási feszültség", mindenki közvetíteni akar - mondta a szakértő, aki szerint a helyzet rendezésében sok múlik a közvetítőkön.

Ugyanakkor kitért arra is: sokan arra figyelmeztetnek, hogy a katari feszültség egy "nagyobb képbe illeszkedik bele", amelynek része lehet egy Iránnal szembeni fellépés is. Több amerikai politikus kifejezte aggodalmát, hogy országukat egy újabb közel-keleti háborúba ránthatják bele. N. Rózsa Erzsébet ugyanakkor jelezte: az Egyesült Államoknak komoly érdekei vannak Katarban is.