BUX
38228

Még közelebb kerültünk a legrosszabbhoz

Nagy-Britannia közelebb került minden gazdasági szereplő rémálmához, ahhoz, hogy új kereskedelmi megállapodás nélküli mintegy kizuhanjon az EU-ból. Az EU-val folytatott válási tárgyalások ismét lefagytak.

Komócsin Sándor, 2017. október 12. csütörtök, 14:32

Ha a Bank of England (BoE) tíz év óta először a jövő hónapban emeli alapkamatát, annak az lesz az oka, hogy a brit gazdaságon a romlás jelei mutatkoznak - írja a Bloomberg összefoglalójában. A kamatemelés utalhat egy gazdaság erejére is, és a szakértők úgy látják, hogy az amerikai Fed azért növelheti a hitelköltségeket, mert az USA gazdasága erős, kibírja ezt a terhet cserébe az infláció megelőzéséért.

A brit gazdaságot azonban négy éve nem látott áremelkedés gyötri, miközben a szigetország vállalatainak termelékenysége elmarad a világ legerősebb gazdaságait tömörítő G-7 többi tagállamaiétól. Mark Carney, a BoE elnöke ráadásul arra figyelmeztet, hogy a brexit még tovább ronthatja ezt a helyzetet. Részben növeli a gazdálkodási környezet bizonytalanságát, részben fékezheti a külső munkaerő-utánpótlást.

Kilencven százalék

A piaci árazások alapján úgy tűnik, hogy a befektetők 90 százaléka 25 bázispontos kamatemelést vár november elején, amely véget vet annak a monetáris enyhítésnek, amellyel a BoE a 2016. júniusi függetlenségi népszavazás utáni gazdasági hanyatlást igyekeztek megelőzni.

Ezt a lépést annak ellenére tehetik meg, hogy a piacok a GDP növekedését 1,5 százaléka becslik, miközben a válság előtt 2,5 százalékos volt az ütem. Az IMF 1,7 százalékon hagyta 2017-es prognózisát, miközben növelte az USA és az eurózóna gyarapodására vonatkozó előrejelzését. A BoE azonban arra számít, hogy az infláció a következő három évben meg fogja haladni a bank kétszázalékos plafonját, ami beavatkozásért kiált.

Egyfajta gyászjelentés

A brexitről folytatott tárgyalások nem jutottak el arra a szintre, amelyről tovább lehetne lépni abba az irányba, amelybe az Egyesült Királyság szeretné - mondta Michel Barnier, az EU főtárgyalója. Magyarán nem fogja javasolni a jövő heti uniós csúcsértekezlet résztvevőinek, hogy kezdjenek egyeztetni az EU és a függetlenné váló Nagy-Britannia új kereskedelmi kapcsolatairól. A londoni kormány minél előbb szeretne erről is tárgyalni.

Barnier beszámolójából kiderült, hogy a hét elején kezdődött tárgyalások ugyan jól indultak - és a következő két hónapban jó eséllyel sikerül is továbblépniük a feleknek -, ám a kezdeti lendület kifulladt. A holtpont brit kötelezettségvállalások után fizetendő lelépési pénz ügyében alakult ki, amelyben nagy a nézeteltérés a felek között.

David Davis, a brit kormány brexitügyi minisztere, Barnier tárgyalópartnere azt hangsúlyozta, hogy a szigetországban dolgozó uniós állampolgárok ügyében sikerült előrelépni. Megjegyzése alapján egy a sajtótájékoztatójukon jelen lévő újságírónak az a benyomása támadt, mintha a két fél nem ugyanarról a tárgyalásról beszélne.

Dúl a belháború

Eközben immáron mindennapossá váltak a belpolitikai üzengetések a kormánypárti elit vitatkozó szárnyai között. Philip Hammond pénzügyminiszter, aki a tavalyi referendumon a maradásra szavazott, kijelentette, hogy egyelőre nem képeznek tartalékot a kemény brexit esetére, azaz arra helyzetre, ha az országnak egyik napról a másikra saját vámbeszedési rendszert kellene üzembe helyeznie.

Egyes brexitpárti képviselők szerint azzal kellene bizonyítani az EU-nak a Nagy-Britannia elszántságát, hogy elkezdenének ilyen tételeket beiktatni a költségvetésbe, ám Hammond úgy véli: a csatorna túlpartján tisztában vannak a brit kilépési szándék komolyságával.

Eközben az EU-párti parlamenti képviselők azt követelik, hogy a kormány tegye világossá milyen költséggel járna a kemény brexit, mivel szakértői becslések szerint ez felérne egy gazdaági katasztrófával.

A "puccsot" kockáztatja

Theresa May miniszterelnök szintén tett egy olyan megjegyzést, amellyel magára vonhatja a konzervatív párt brexitpárti politikusainak dühét. Kérdésre válaszolva azt monda, hogy ha ma lenne a függetlenségi népszavazás, akkor - ahogy tavaly júniusban is tette - ismét az EU-ban maradásra voksolna. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ilyen szavazás ma nincs napirenden.

Kollégái egyelőre elengedték a fülük mellett ezt a kijelentést - talán úgy gondolják, hogy nincs benne újdonság -, ám megfigyelők szerint az ilyen megszólalásokkal a lemondását forszírozók malmára hajtja a vizet.

A népámító politizálástól nem igazán idegenkedő Nigel Farange, a brit függetlenségi párt (Ukip) volt elnöke, a kilépés egyik legfontosabb élharcosa máris új vízióval állt elő. Eszerint a kormány részt vesz egy óriási összeesküvésben, amelynek célja a brexit elkerülése.

Eközben Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a válási tárgyalások összeomlásának lehetőségéről beszélt. Ahogy fogalmazott: látva, hogy az egyeztetések nem haladnak, mindkét félnek (az Egyesült Királyságnak és az Európai Uniónak) el kell gondolnia azon, hogy merre is tartanak.

(A nyitókép forrása: Pixabay.com.)