A csütörtök este több mint hat órás csúszással induló rendkívüli uniós csúcson hosszas, egész éjszaka tartó tárgyalások után született megállapodás értelmében a következő hétéves költségvetés 960 milliárd eurós kötelezettségvállalást tartalmaz, ami mintegy 34 milliárd eurós vágást jelent, míg a kifizetési plafon (az az összeg, amit a tagállamok a megállapodás alapján befizetnek) - hasonló mértékű csökkentés után - 908,4 milliárd eurós keretes főösszegről szól.

A mostani egyezség a novemberi, elutasított javaslathoz képest 12 milliárd euróval kevesebb uniós kiadást tartalmaz, és az infrastrukturális fejlesztésekre szánt összegeket 11 milliárd euróval húzza meg.

Kapcsolódó

 

 

Kép: Napi grafikonok

Talán nem a legtökéletesebb, de kiegyensúlyozott

A Van Rompuy az tárgyalásokat követően közölte: az európai vezetők felelősségérzetét jelzi az új hétéves költségvetési keretről szóló megállapodás. A Tanács elnöke kiemelte: kiegyensúlyozott, növekedésösztönző költségvetésről állapodtak meg az állam- és kormányfők, amely "talán nem a legtökéletesebb költségvetés, de mindenki számára tartalmaz jó feltételeket". A költségvetést értékelve elmondta, hogy a büdzsé jövőorientált, mértékletes, és figyelembe veszi az európai gazdasági nehézségeket. Az Európai Tanács elnöke egyben arra utalt, hogy a pénteki felelősségteljes döntés után az Európai Parlamentnek is hasonló felelősségérzetet kell mutatnia, amikor határoz a költségvetésről.

A tárgyalásokat értékelve Van Rompuy elmondta: az előző hét évekhez képest 2014-20-ban 34 milliárd euróval több forrás jut majd a versenyképesség javítására, illetve munkahelyteremtésre és nettó többletkifizetés lesz az Erasmus és Horizon 2020 programokban, míg az Európai Összekapcsolási Eszköz (Connecting Europe Facility - CEF) kerete - a novemberi javaslattal szemben jóval nagyobb mértékben, 30 milliárd euróval csökken - tette hozzá. A költségvetés mérsékletességére utalva rámutatott, hogy 34 milliárd euróval csökken a költségvetés főösszege, így a reggeli megállapodásnak megfelelően 960 milliárd eurónyi kötelezettségvállalást és 908 milliárd eurónyi kifizetést tartalmaz a büdzsé. Az EU költségvetése ezáltal éppen a térség bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1 százalékát teszi ki - mutatott rá. A térség előtt álló nehézségekkel kapcsolatosan kiemelte: a költségvetés 6 milliárd eurót különít el egy új, a fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javítását célzó programra, de a szegényebb államok is nagyobb részesedést kapnak a kohéziós forrásokból.

Az Európai Bizottság elnöke szerint nem tökéletes az Európai Unió új hétéves költségvetési keretéről szóló megállapodás, de jó alapot jelent az Európai Parlamenttel való tárgyalásra. José-Manuel Barroso pénteken, az európai állam- és kormányfők ülését követő sajtótájékoztatón elmondta: a bizottság jobban örült volna, ha a tárgyalások az eredeti javaslatához jobban hasonlító kimenetelhez vezetnek, de elismerte, hogy a megállapodás "jó katalizátora lehet a növekedésnek és munkahelyteremtésnek".
Hangsúlyozta: a költségvetésben "jelentősek" a kohéziós támogatásra szánt összegek, és ezek a kifizetések jobban célozzák majd a növekedést és a munkahelyteremtést. Barroso kiemelte: egyes területeken, így az innováció,oktatás és a kis- és középvállalatok támogatása terén többet lehet majd költeni az elkövetkező években.

Barroso elnök nyilatkozatában arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségvetés végrehajtása során biztosítani kell a "lehető legnagyobb rugalmasságot". Ez azt jelenti, hogy lehetővé kell tenni, hogy akár egyik évről a másikra is át lehessen csoportosítani a kifizetéseket.

Cameron győzött, Hollande a lúzer?

A Guardian tudósítása szerint Nagy-Britannia visszatérítése a korábbi szinten maradt, de vannak arról szóló találgatások, hogy a kifizetések emelkedhetnek az EU soron következő bővítése miatt. Utóbbit David Cameron miniszterelnök megerősítette, de azt is elmondta, hogy a britek kötelezettségvállalása mindig egyre nagyobb lesz, de ezzel a megállapodással kisebb mértékben emelkedik. A megállapodást követően Cameron kijelentette: folyamatos nyomásnak volt kitéve a brit visszatérítés csökkentésére irányuló akarat miatt, de elhárította ezeket a kísérleteket. "A brit visszatérítés biztonságban van" - szögezte le. Cameron ugyanakkor azt is hozzátette: a mostani megállapodás megfelel a "modern" Európa követelményeinek és "jó hír Európa adófizetőinek". Az EP vétófenyegetőzésére vonatkozó kérdésre válaszolva Cameron közölte: az EP-nek konstruktívan együtt kell működnie az EU vezetőivel ebben a kérdésben. "Ha mi úgy gondoljuk, hogy ez a megállapodás fair és helyes, akkor az EP képviselőknek félre kell állniuk az útból" - fogalmazott Cameron, aki azt is hozzátette: jobb, ha van megállapodás.

Angela Merkel német kancellár a csúcs után elégedetten nyilatkozott, szerinte a megállapodás megérte az erőfeszítéseket. Az egyezséget fontosnak jónak és fairnek értékelte, ugyanakkor kiemelte a fiatal munkanélküliségi helyzet javítására elkülönített 6 milliárd eurós keretet, valamint a kutatásra és az Erasmus programokra biztosított megemelt forrásokat. Az agrárforrásokat illetően megjegyezte: a kifizetéseket környezetvédelmi előírásokhoz kötik majd, amelynek részleteit az agrárminiszterek tárgyalják meg.

Mark Rutte, holland miniszterelnöknek sikerült az eredeti javaslatban 1 milliárd euróról 650 milliárd euróra történő vágást 45 milliárddal mérsékelnie, miután vétóval fenyegetőzött.

A francia média viszont úgy tűnik, hogy nem elégedett miniszterelnökük teljesítményével, miután a reálértéken történt vágás nem a top prioritások között szerepeltek a francia agendán. Ehhez képest Francois Hollande a Guardian szerint nem igazán a lúzer szerepében tűnt fel. A sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, minden vezetőnek engedményeket kellett tennie. "Az én felelősségem az volt, hogy a lehető legjobbat hozzam ki az adott körülményekből. A körülmények pedig a pénzügyi helyzetet jelentik" - fogalmazott a miniszterelnök.  Hollande szerint Nagy-Britannia kevesebb mint 900 milliárdos kifizetési keretet akart, Franciaország 913 milliárdos keretet, tehát Cameronnak többet kellett feladnia, mint neki.

Parlamenti vétó jöhet

Az Európai Tanács ugyan kiizzadta az megállapodást, de most az Európai Parlamenten a sor, amelynek egy igen/nem szavazata van, a vitát nem nyithatja újra. Korábban Martin Schulz, EP-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy deficites EU-költségvetést az uniós alapszerződések értelmében nem fogadhat el, illetve arra is figyelmeztetett az akkor hasonló számok ismeretében, hogy a javaslatot megvétózhatja a parlament.

Az Európai Parlament négy legnagyobb képviselőcsoportjának vezetője, a néppárti francia Joseph Daul, az osztrák szocialista Hannes Swoboda, a liberális belga Guy Verhofstadt és a zöldek társelnökei, a német Rebbeca Harms és a francia Daniel Cohn-Bendit közleményében úgy vélekedett: "ez a megállapodás nem erősíti, hanem gyengíti Európa gazdasági versenyképességét. Nem szolgálja európai állampolgáraink elsődleges érdekeit", és leszögezték: ebben a formában az EP nem tudja elfogadni a pénteken született megállapodást.

Az EP-frakcióvezetők megdöbbenésüknek adnak hangot, mert szerintük a csúcs részvevői olyan megállapodást fogadtak el, amely strukturális deficithez vezet, ez pedig nem megoldja a problémákat, hanem súlyosbítja őket a kötelezettségvállalások és a kifizetések maximális szintje közötti különbség miatt. A parlamenti frakcióvezetők szilárdan tartják magukat ahhoz, hogy az unió költségvetésének az alapszerződés értelmében egyensúlyban kell lennie. A képviselők négy dologhoz ragaszkodnak: az egyes évek és fejezetek közötti átcsoportosítás lehetőségéhez, a kötelező felülvizsgálathoz a keretköltségvetés félidejéhez közeledve, emellett ahhoz, hogy a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmei alapján megállapított tagállami hozzájárulások helyett az EU fokozatosan álljon át stabil saját forrásokra. Negyedikként pedig leszögezik, hogy nem tartanak elfogadhatónak olyan keretköltségvetést, amely a múlt prioritásain alapszik; több jövőszemléletű, a versenyképességet növelő és kutatási beruházást szorgalmaznak.