Egyre halványabb a bankok érdeklődése az Európai Központi Bank (ECB) olcsó forrása iránt. A Bloomberg szokásos havi felmérésében megszólaló elemzők csökkentették azzal kapcsolatos várakozásaikat, mekkora összeget vesznek majd fel rendkívül alacsony kamattal. A szakértők az eurózóna gazdasági kilátásainak romlásával magyarázzák az óvatosságot.

Az EU-orosz konfliktus súlyosbodása, a gazdasági növekedés lefékeződése és a rekordokat döntő alacsony infláció miatt nagy nyomás nehezedik az ECB-re, hogy radikális lépésekkel erősítse meg gazdaságélénkítő tevékenységét. A következő kérdés azonban az, mekkora lenne a kereslet az olcsó forrás iránt - hívja fel a figyelmet Peter Dixon, a Commerzbank elemzője. Ha ez elmarad a várakozásoktól, akkor az európai jegybanknak újra át kell gondolnia a pénzkínálat bővítésével (qe) kapcsolatos lehetőségeit.

Kevesebb kell

Elemzők szerint a bankok 650 milliárd eurót vesznek majd igénybe az úgynevezett célzott hosszú távú hitelprogram (TLTRO) keretében, ám egy hónappal ezelőtt még 710 milliárdot jósoltak. Mario Draghi, az ECB elnöke augusztus elején arról beszélt, hogy a program keretében ezer milliárd euróval bővíthetik a pénzkínálatot. A rendelkezésére álló információk alapján úgy becsülte, hogy a tényleges kereslet valahol 450 és 850 milliárd euró között lehet.

Ebben a programban az ECB 0,15 százalékos alapkamata felett tíz bázisponttal (0,25 százalékon) kínál majd forrást szeptemberben és decemberben. Az egyes bankok a reálgazdaságba kihelyezett kölcsöneik arányában vehetik igénybe ezt a forrást. Az európai jegybank attól függően folytatja a programot, hogy miként folyik át a hitel a vállalatokhoz. A Bloomberg múlt havi körkérdésében megszólaló közgazdászok úgy becsülték, hogy 350 milliárdos pluszforrásra lesz igény, míg augusztusban már csupán 293 milliárdot jósoltak.

Rosszabb helyzet

Az elemzők több mint negyede úgy véli, hogy a következő négy hétben romlani fognak a gazdasági körülmények az eurózónában - júliusban még csupán 10 százalék volt ez az arány. Minden második megkérdezett úgy látja, hogy a szerkezeti reformok késlekedése jelenti a legnagyobb kockázatot, 39 százalékuk szerint pedig az ukrán válság.

A politikusok hangulatát, vágyálmait Carlo Padoan olasz pénzügyminiszter nyilatkozata árulta el. Meg vagyok győződve arról, hogy az ECB kész többet tenni a gazdaság élénkítése érdekében - mondta a BBC-nek. A pénzkínálat növelése végül is jól működött az Egyesült Államokban, igaz, az USA gazdaságának szerkezete erősen különbözik az eurózóna széttöredezett struktúrájától.

A piaci félelmeket Kristian Toedmann, a frankfurti Dekabank vezető elemzője foglalta össze. Rövid távon az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódása jelenti a legnagyobb veszélyt. Ez visszalökheti az eurózónát a recesszióba és esetleg deflációhoz vezethet. Hosszabb távon a szerkezeti reformok elmaradása okozza a legnagyobb kockázatot. Ezek nélkül a magas munkanélküliség strukturálissá, tartóssá rögzülhet és az övezet perifériáján lévő országok továbbra sem lesznek képesek alkalmazkodni a változó gazdasági környezethez.