Megint a katasztrófával kacérkodnak

Nem sikerült megállapodni a görög hitelprogram második részletének lehívásáról péntekig, ráadásul kiújulni látszanak az ellentétek az EU és az IMF között is. A szakértők szerint legalább egy csúf egyezséget össze kéne hozni az újabb görög katasztrófa elkerülése érdekében.
Komócsin Sándor, 2016. április 22. péntek, 15:57

Nem teljesültek az athéni kormány reményei: az eurótagállamok pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport pénteki ülésének résztvevői nem tudtak rábólintani arra a megállapodásra, amelynek alapján Görögország pénzhez juthatna - jelentette a Reuters. A kiszivárgó hírek szerint van némi előrelépés, de a hitelezők és az adós még mindig vitatkozik azon, mit várnak egymástól.

A Financial Times (FT) szerint a bajok gyökere a legutóbbi, tavaly nyári görög adósságdráma után elfogadott hitelcsomagban keresendő. Alekszisz Ciprasz kormányfő a kormányon lévő baloldali Sziriza képviselőinek többségével 180 fokos fordulatot hajtva végre belement az újabb megszorítócsomagba, hogy törleszteni tudják az ország adósságait.

Az utolsó pillanatban

A helyzet ekkor már olyan súlyos volt, hogy júniusban pénzfelvételi és -átutalási korlátozásokat vezettek be a görögországi bankokban. Ciprasz beírta magát a világgazdaság történetébe azzal, hogy a fejlett országok kormányai közül az övé volt az első, amely elmulasztott visszafizetni egy lejáró IMF-hitelrészletet.

Az eurótagállamok ennek ellenére elhitték, hogy a politikai hangulat megváltozott Görögországban, az ország vezetői fél éven át tartó elutasítás után újra készek megállapodni a görög államot hitelező eurótagállamokkal és IMF-fel. Mostanra azonban kiderült, hogy ez részben tévedés volt.

Bajok vannak

A kormány hajlandósága nem jelenti azt, hogy van elég politikai tőkéje az újabb megszorítások elfogadására, és ha lehet, a korábbinál is nyilvánvalóbb, hogy a GDP 177 százalékára nőtt tartozásokat nem lehet visszafizetni. Az FT szerint a felek a 86 milliárd eurós segélycsomagról kötött megállapodásukkal valójában nem oldották meg a problémát, hanem csak tovább görgették a bajokat maguk előtt.

Elkerülték ugyan az államcsődöt: némi adó- és nyugdíjreform-ígéretért cserébe betoltak 13 milliárd eurót a görög költségvetésbe a lejáró adósságok törlesztésére és a bankok feltőkésítésére, de ennél többet nem értek el. A második részlet átutalásáról kezdett tárgyalások megmutatták, hogy már egyik oldalnak sincs mozgástere. Novemberben kellett volna megállapodni, ám ez máig nem jött össze.

Mindenki mondja a magáét

Az athéni kormány azzal érvel, hogy nem tud a tavaly nyáron leírtaknál több reformintézkedést elfogadtatni a társadalommal. A berlini kormány úgy látja, hogy nincs szükség további adósságkönnyítésekre az eddig elfogadott hosszú futamidőkön és kamattörlesztési haladékokon túl. Az IMF szerint a július program úgy, ahogy van elhibázott, teljesíthetetlen.

Ciprasz - látva pártja népszerűségének zuhanását -, kettős fedezékbe vonult, ahonnan időnként oda-odaszúr a szegény görög társadalmat sanyargató külföldi intézményeknek, főként az örök püfölőgépnek, az IMF-nek. Az IMF egyfolytában ismétli magát: arról beszél, hogy nem teljesíthetők a segélyprogram számai, legalábbis adósságcsökkentés nélkül nem.

Másként számolnak

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az euro2day.gr internetes portálnak azt mondta, hogy a bizottság szerint a számokkal nincs gond, ám az a benyomása, hogy az IMF nem ért egyet ezzel - idézte a nyilatkozatot az ekathimerini.com. Ez a megjegyzés azért érdekes, mert egy hete még arról szóltak a hírek, hogy az EU és az IMF félretéve ellentéteiket egységesen lép fel a görögökkel folytatott tárgyalásokon.

A számokról folyó vita más fronton is folyhat. Erre utal, hogy miközben a görög statisztikai hivatal szerint az athéni költségvetés tavaly 0,6-0,7 százalékos elsődleges - adósságtörlesztés nélküli - többlettel zárt, az IMF szerint 0,05 százalékos hiányt számolt.

Száz eurón vitatkoznak

Pierre Moscovici, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa azt mondta a Reutersnek, hogy az elmúlt héten sikerült előrelépniük a megegyezés felé. Egy a tárgyalásokat ismerő tisztviselő szerint előfordul, hogy 100 eurón vitatkoznak a felek. Nevezetesen a személyi jövedelem adómentes határáráról van szó, amely jelenleg havi 2100 euró.

Az IMF szerint a költségvetés bevételeit nem további adóemelésekkel kellene növelni, hanem az adózók körének bővítésével. Jelenleg a görög háztartások 55 százaléka gyakorlatilag nem fizet szja-t, miközben az eurózóna átlaga 18 százalék. Ezért a Valutaalap azt javasolja, hogy vigyék le ezt a küszöböt 1800 euróra, míg a görög kormány 1900-at lenne hajlandó elfogadni.

Össze kell jönnie

Összesen 200 millió euróról, a GDP 0,1 százalékáról van szó, miközben a reformcsomag összértéke 5,4 milliárd euró. Ennek tükrében nem meglepő, hogy felmerült egy rendkívüli eurócsoport-ülés összehívásának lehetősége április 28-ára.

Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszer, az eurócsoport vezetője, a testület pénteki ülése után jelezte, hogy készek ennek az ülésnek az összehívására - jelentette az MTI. Ezen dönthetnek a második hitelrészlet elfogadásáról, amellyel az őszig finanszíroznák Görögországot.

Így lehetne elkerülni, hogy a júniusi brit függetlenségi refenredum idején dőljön be a görög költségvetés, amivel az EU nem éppen a legjobb arcát mutatná a szigetország szavazóinak. Az FT értékelése szerint az európai vezetők alapvető érdeke, hogy összejöjjön valamilyen megállapodás, még akkor is, ha az enyhén szólva nem lesz elegáns, nagyvonalú és nem hoz végső megoldást a görög válságra.

HOZZÁSZÓLÁSOK