A Nemzetközi Valutaalapnak nem kellene bekapcsolódnia a 86 milliárd eurós harmadik görög segélyprogram végrehajtásába - mondta Alekszisz Ciprasz Görögország miniszterelnöke a Financial Timesnak (FT) adott interjújában. Ez azt jelenti, hogy nem kellene bevállalnia a hitel egy részének folyósítását, és ennek megfelelően nem kellene részt vállalnia az athéni kormány házi feladatainak ellenőrzésben.

Ciprasz zavarba ejtőnek találja, hogy az IMF nem képes konstruktív hozzáállással kezelni országa pénzügyi és költségvetési problémáit. A Valutaalap vezetősége jövőre dönt arról, hogy beszálljon-e a harmadik segélycsomagba vagy sem - az athéni kormány feje azt szeretné, ha erre a kérdésre nemmel válaszolnának.

Miután Európa mögött hat évnyi kő kemény válságkezelés tapasztalata áll, mostanra felhalmozta azt a szakértelmet és kialakította azokat az intézményeket, amelyek az IMF részvétele nélkül is képesek megoldani a kontinensen belüli problémákat - véli Ciprasz.

Lesz homlokráncolás

Nem biztos azonban, hogy a berlini kormány köreiben széles egyetértésre talál, ugyanis az elmúlt években a német vezetés ragaszkodott ahhoz, hogy a Valutaalap adja hozzá a több évtized alatt felhalmozott technikai tudását a görög segélycsomagok kialakításához és végrehajtatásához.

További kockázata a miniszterelnök kijelentésének, hogy szembe fordítja kormányával az IMF-et, amely az elmúlt hónapokban folyamatosan amellett érvelt, hogy el kell engedni a visszafizethetetlenül nagyra nőtt görög adósságok egy részét. Eközben a hitel legnagyobb részét nyújtó eurótagállamok, élükön Németországgal, hallani sem akartak erről.

Érzékeny búcsú

Ciprasz azt is elmondta az FT-nek, hogy kormánya a lehető leghamarabb le akarja tudni a segélyprogramban rá háruló feladatokat. Ezzel megszabadulhatnának attól, hogy az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank ellenőrizze ezek végrehajtását, korlátozva Görögország szuverenitását.

A kormányfő úgy látja, hogy januárra, amikor először tekintik át, mi valósult meg a nyáron elfogadott harmadik segélycsomagból, túl lesznek a vállalásaik 70 százalékán. Emellett abban is biztos, hogy márciusra megszüntethetik a júniusban bevezetett pénzfelvételi és -átutalási korlátozásokat. Végül még 2016 vége előtt újra felvehetnek hitelt a szabad kötvénypiacokról.

Kezdeti siker

A szakértők díjazzák, hogy a múlt hónapban sikerült feltőkésíteni a görög bankokat, ráadásul úgy, hogy ebben magánbefektetők is részt vállaltak. Ennek alapján reális esélyt látnak arra, hogy 2016 második felében növekedésnek induljon a gazdaság.

A kormányt támogató baloldali-radikális jobboldali koalíció tapsot kapott azért is, mert támogatta a meglehetősen szoros jövő évi költségvetést. Emellett átment a parlamenten két ettől független költségvetési strukturális reformprogram is. A harmadik azonban, amelyre januárban térnek vissza, igen keménynek ígérkezik - ismerte el a kormányfő.

Nyugdíj vagy nem nyugdíj?

Ennek ugyanis része a nyugdíjreform. Voltaképpen nagyon úgy tűnik, hogy ez az a kérdés, amelyben kibékíthetetlenül szemben áll az athéni kormány és a Valutaalap szakértőinek álláspontja. Az IMF igen egyszerű pozíciót vett fel: csökkenteni kell a nyugdíjakat. A nemzetközi hitelintézet szerint enélkül nem lehet lefaragni a nyugdíjrendszer hiányát.

A kormány azonban úgy véli, hogy a korai nyugdíjazás korlátozásával, illetve a költségvetés más kiadásainak lefaragásával be tudja tömni a lyukat.

Az IMF szakértői emellett kétlik, hogy a görög államapparátus be tudja gyűjteni azokat a bevételeket, amelyeket a 2016-os költségvetés ígér. Végül még az idei büdzsével is gondok lehetnek, mert azt nulla GDP-növekedéssel tervezték, ami túl optimistának bizonyulhat. Ez esetben még 2015 végén is keletkezik egy lyuk a büdzsén, amit be kell tömni.

Átkozott adósság

Az IMF azért maradt távol a harmadik programtól, mert fenntarthatatlannak tarja a görög államadósságot, ami 2016-ban eléri a GDP 190 százalékát. Az eurótagállamok többsége hallani sem akar arról, hogy csökkentsék a Görögországnak nyújtott hiteleik nominális értékét, ezért más módot kell találni a teher enyhítésére. Például futamidő meghosszabbítása vagy kamatcsökkentés jöhet szóba.

Amíg erről nem születik megállapodás, addig nem lesz magánbefektető, aki hajlandó lenne görög államkötvényeket venni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy amit megnőnek a törlesztőrészletek, megrendül a görög költségvetés, és végül mégis csak le kell írni a tartozások egy részét.

Ciprasz elmondása szerint kormánya mindenekelőtt túl akar lenni a segélyprogram felülvizsgálatán, hogy azután áttérjenek az adósságkönnyítés lehetőségeire.