A stabil gazdasági növekedésre és az adósságtrendek stabilizálódására vonatkozó várakozásaink alátámasztják a kelet-közép-európai régió hét országa adósosztályzatainak stabil kilátását - így kezdi régiós elemzését a Moody's Investors Service. Ez - és ezt már mi tesszük hozzá - azt jelenti, hogy a hitelminősítőtől egyelőre hiába várjuk a régió leggyengébbjének számító Ba1-es magyar besorolás javítását, de a többiek sem reménykedhetnek egyelőre a felminősítésben.

A jelentés Magyarországgal foglalkozó része szerint a tavalyi, elsősorban a beruházások és a háztartások fogyasztása által fűtött, 3,2 százalékosra tehető reál GDP-növekedés után (a hivatalos magyar adat egyébként 3,6 százalék - a szerk.) - az olyan egyszeri tételek, mint az EU-források magasabb abszorpciós rátája vagy a növekedési hitelprogram hatásának gyengülésével - lassabb bővülés várható 2015-ben és 2016-ban. A Moody's szerint tavaly 2,9 százalék volt az államháztartási hiány (a terv valóban ennyi volt, de a hivatalos adatok 2,6 százalékról szólnak - a szerk.), ami 2,5 százalékra mérséklődhet. A GDP-hez mért államadósság 2016 végéig nagyjából és fokozatosan 1 százalékponttal csökkenhet.

A hitelminősítő a svájci frank erősödésének régiós hatásai kapcsán megjegyzi, hogy a magyar kormány változatos eszközökkel igyekezett csökkenteni a devizaalapú lakossági hitelek állományát. A bankok visszatérítési kötelezettségéről rendelkező elszámolási törvény alapján a hitelintézetek terhe 2015 első felében elérheti a 4,3 milliárd eurót a Moody's számításai szerint, ami a bankrendszer tőkéjének 28,3 százalékának felel meg. Ez - húzza alá a hitelminősítő - magasabb, mint a kedvezményes árfolyamon végrehajtott végtörlesztés miatt elszenvedett egymilliárd eurós veszteség.

Ami a régió egészét illeti, a térség átlagosan 2,5-3 százalékos növekedésre számíthat úgy, hogy ehhez az exportvezérelt évek után a belső fogyasztás mindinkább hozzájárulhat. A növekedés - mivel nyitott gazdaságokról van szó - ugyanakkor továbbra is érzékeny a külső sokkokra, de a régió ellenállóbbnak tűnik, mint a válság előtt volt. Magyarország esetében - más államokkal szemben - a politikai helyzetet nem sorolják a fiskális stabilitás kilátásait fenyegető kockázatok közé.

A rizikók között említik ugyanakkor régiós szinten a globális monetáris politika változását, a deflációs nyomást, a Grexit lehetőségét, valamint a súlyos oroszországi és FÁK-recesszió hatásait. Utóbbi kapcsán megjegyzik, az exporton belül viszonylag kicsi - átlagosan 3 százalék - ennek az iránynak az aránya, amit más piacokon sikerült ellensúlyozni, illetve egyéb országok közbeiktatásával a kivitel egy része mégis utat talált Oroszországba. Az energiaimport esetén jóval nagyobb kockázatokat lát a Moody's: ha az EU keményebb szankciókat vezet be és Oroszország erre a gázszállítások megszakításával reagál, az főleg a magyar és a szlovák gazdaságnak fájhat. Ugyanakkor - figyelembe véve azt, hogy a megnövelt tartalékokkal és az EU-országokkal összekapcsolt gázhálózatokkal a szlovák és a magyar gázkereslet sokkal rugalmasabbá vált - az esetleges orosz drasztikus áremelési vagy szállítás-felfüggesztési szándék is csökkent.

Hozzáteszik ugyanakkor, hogy Bulgáriát, Romániát és Magyarországot a külföldi befektetők esetleges portfólióátrendezése jobban fenyegeti, hiszen rosszabb hitelbesorolással rendelkeznek, mint Csehország vagy Lengyelország. Bulgária például azzal szembesül, hogy bár a kockázati felár jelenleg nagyjából ott van, ahol a régió jobb adósminősítéssel rendelkező államaié, a befektetői bizalom megingására jóval érzékenyebb, figyelembe véve a költségvetés legutóbbi megcsúszását, a várhatóan alacsony növekedési rátát és a devizahitelek magas arányát. A Moody's szerint ez a logika érvényes Magyarországra is, ahol a magasabb finanszírozási szükséglet magasabb hitelköltségekkel párosul.