Az Európai Központi Bank (ECB) döntéshozónak lehet némi érzékük az édes élethez, hiszen csütörtöki kamatdöntő ülésüket nem a télre készülődő Frankfurtban, a bank székhelyén tartják, hanem a bársonyos őszi meleget ígérő Máltán. Az egyik legfontosabb kérdés, amelyről beszélniük kell, kétség kívül az lesz, hogy kibővítsék-e a márciusban útjára indított, 1,1 ezer milliárd euró keretösszegű monetáris enyhítési (qe) programjukat - derül ki a CNBC cikkéből.

Mario Draghi, a bank elnöke tett célzásokat arra, hogy a program lejártának határidejét kitolhatják a fél éve meghirdetett 2016. szeptemberi időponton túlra. Ezzel természetesen elindította a spekulációkat arról, hogy pontosan mit terveznek. Jelenleg a bank havonta 60 milliárd euró értékben vásárol eurózónás kötvényeket, így az elfogadott keret az eredeti határidőig kimerül, azaz a hosszabbításhoz egyéb feltételeknek is teljesülniük kell.

Nem igazán hatott

A qe célja az volt, hogy az inflációt a nulla körüli szintről feltornásszák az ECB kicsit két százalék alatti célértékére és növeljék a 19 eurótagállam gazdaságának pénzellátását. A helyzet azonban az, hogy szeptemberben átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődtek az árak az övezetben. A GDP-növekedés egyenetlen marad - Ausztriában, Finnországban, Görögországban és Olaszországban egy százalék alatti bővülés várható 2015-ben.

Ennek ellenére a szakértők nem számítanak arra, hogy az ECB döntéshozói már most bejelentik a monetáris enyhítés bármiféle kibővítését. A BNP Paribas szakértői például decemberre prognosztizálják ezt a lépést, amelyet megelőzően - az ezzel kapcsolatos várakozások miatt - gyengülhet az euró a dollárral szemben. Jóslatuk szerint a 1,145-ös szintről 1,090-ig csúszhat vissza a közös európai valuta.

Galamb lesz

Az euró gyengülését és az qe kiterjesztésének 2016. eleji bejelentését várja Vasileios Gkionakis, az Unicredit Reseach elemző cég vezető árfolyamstratégája. A szakértő arra számít, hogy Draghi galamb stílusban szólal meg a csütörtöki döntést követő sajtótájékoztatóján. Ezzel próbálja megelőzni az euró további erősödését a dollárral szemben, ami gyakorlatilag úgy hatna, mint egy monetáris szigorítás.

Az infláció megugrásától láthatóan nem kell tartani, így ez nem akadályozza a qe kibővítését. Az energiaárak alacsonyak, ami besegíthet az alapvetően energiahordozó-importőr európai országok gazdaságának élénkítésébe - emlékeztetnek szakértők. Az utóbbira szükség is lehet, mert az exportkeresletet visszafogja a kínai GDP növekedésének lassulása, valamint a közel-keleti káosz okozta gazdasági bizonytalanság.

Rátesznek egy fél évet

Bár a makrogazdasági környezet mindent egybevetve nem ad okot a qe fokozására, az ECB az ezzel kapcsolatos találgatások miatt beleesett egy kommunikációs csapdába - fejtegeti Carsten Brzeski, az ING elemzője. Ha a bank döntéshozói nem tesznek semmit, azzal elbizonytalaníthatják a piaci szereplőket, ha változtatnak a monetáris enyhítés feltételrendszerén, akkor kiújulhatnak az ezzel kapcsolatos belső ellentétek. (A testület német döntéshozói finoman szólva nem nagy hívei a qe-nek, mert a pénznyomtatás felpörgésében az infláció jövőben elszállásának veszélyét látják.)

Az ECB hat hónappal, 2017 márciusáig hosszabbíthatja meg a programot, amit még 2015 vége előtt bejelenthet - véli Alberto Gallo, az RBS szakértője. Szerinte az bank bővítheti a qe keretében vásárolt kötvények körét: vásárolhat bankhiteleket, összecsomagolt értékpapírokat és a pénzügyi szektoron kívüli vállalati kötvényeket. Az utóbbi haszonélvezői részben állami tulajdonban lévő vállalatok, a francia EDF és GDF Suez energiaszolgáltatók, illetve a Deutsche Telekom és az Orange távközlési cégek lehetnek.