Nem folytathatja a mostani helyzetben a Déli Áramlat építését Oroszország, miután Bulgária mostanáig nem egyezett bele a gázvezeték tenger alatti szakaszának építésébe - közölte Vlagyimir Putyin államfő törökországi látogatása során Ankarában tartott sajtóértekezletén. A TASZSZ jelentése szerint az orosz elnök elmondta: már minden készen állt az építkezés megkezdéséhez, de erre a bolgár engedély nélkül nem kerülhet sor.

A Reuters szerint Putyin Tayyip Erdogan török miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón állt elő ezzel a bejelentéssel, ahol az Európai Bizottság vonakodását emelte ki arra vonatkozóan, hogy zöld utat adjon a Dél-Európát - Ukrajna kikerülésével - Bulgárián keresztül gázzal ellátó projektnek. "Ha Európa nem akarja megvalósítani (a Déli Áramlatot), akkor nem lesz megvalósítva" - fogalmazott Putyin.

Kapcsolódó

Az orosz elnök arról is beszélt, hogy Törökország számára a következő évtől kezdve 6 százalékkal csökkenti a gáz árát, az országnak szállított gáz mennyiségét pedig rovábbi hárommilliárd köbméterrel emeli. Tavaly 13,7 milliárd köbméter gázt kapott a Kék Áramlaton keresztül Törökország.

Oroszország kész arra az eshetőségre is, hogy egy gázelosztót (hub) építsen a török-görög határon, az európai gázellátás Déli Áramlat miatti kiesésének kompenzálására.

Game over

A Gazprom vezetője, Alekszej Miller - aki szintén Ankarába utazott az orosz delegációval - azt közölte a Ria Novosztyi szerint: a Déli Áramlat tervét nem fogják ismét elővenni.

A Gazprom által kiadott, lapunknak is eljuttatott közlemény szerint Miller továbbá azt is kijelentette: vége a Déli Áramlat projektnek. A Gazprom egy új, 63 milliár köbméteres kapacitású vezetéket épít Törökországig, beleértve egy 14 milliárd köbméteres kapacitású vezetéket az ukrajnai tranzit kiváltására. A Törökországon át futó vezeték 50 milliárd köbméternyi gázt szállíthat a görög határnál lévő elosztóhoz. Az új vezeték kiindulópontja a Déli Áramlat tervezett kezdete, a "Russzkaja" gázsűrítő állomás lesz. A közlemény szerint a Gazprom egy új jogi szervezetet is létrehoz Oroszországban a Törökországba futó vezeték kivitelezésére.

Uniós ütközés

Az EU szerint a harmadik energiacsomagba ütközik az Oroszországot a Fekete-tengeren át Bulgárián, Szerbián, Magyarországon keresztül Észak-Olaszországig futó gázvezeték terve, amelyet Budapest kiemelt stratégiai projektként kezel, és az utóbbi időben rendre a projekt támogatása mellett állt ki a Orbán Viktor miniszterelnök, illetve magyar politikusok. A 16 milliárd eurósra becsült, kezdetben 30, később 60 milliárd köbméter kapacitásúra tervezett vezeték célja alternatív útvonalat adni az Európába irányuló orosz gáznak, elkerülve Ukrajnát - emlékeztet az Index.hu.

Bekavart az OPEC

A döntésben szerepet játszhatott az OPEC múlt hét csütörtöki döntése is, melynek értelmében a világ olajexportjának 30 százalékát adó OPEC nem változtatott napi 30 millió hordós kitermelési kvótáján, azaz nem próbálta meg a kínálat szűkítésével feljebb nyomni az olaj árát. Ennek nyomán a múlt hét végén felgyorsult áresés - ez pedig Oroszország számára rossz hír, hiszen a kőolaj és a földgáz termelése biztosítja Oroszország számára a fő bevételi forrást.

A dpa német hírügynökség hétfőn szakértők megkérdezése alapján azt írta: Oroszországban pánikhangulat alakult ki a gazdasági összeomlástól való félelem miatt. Szakértők úgy vélekedtek, az orosz gazdaság kilátásai és Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalma is szorosan összefügg az olajár alakulásával, amennyiben a fekete arany világpiaci ára csökken, hatalmas hiány keletkezik az orosz állami költségvetésben.

96 dolláros olajárral terveztek

Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter az olaj világpiaci árának esése miatt a 2015-ös állami költségvetés átdolgozására kényszerült, mivel annak kiszámításakor az olaj hordónkénti 96 dolláros árából indult ki. Emiatt a büdzsén keletkező lyukak betömésére mintegy 500 milliárd rubel (körülbelül 8 milliárd euró) átcsoportosítására kényszerült a devizatartalékokból.

Néhány szakértő úgy vélte, még az is optimista feltételezés, ha Moszkva a jelenlegi 80 dolláros hordónkénti árra rendezkedik be. Igor Szecsin, a legnagyobb orosz olajtermelő, a Rosznyefty (Rosneft) vezetője szerint akár hatvan dollárra is lezuhanhat az olaj hordónkénti ára, és csupán 2015 második felében várható érezhető javulás.

Elemzők ugyanakkor arra is emlékeztettek a dpa szerint, hogy Oroszországnak 2008-2009-ben is sikerült felülkerekednie a gazdasági válságon. Hozzátették, hogy az olaj kitermelésének 4-5 dolláros hordónkénti átlagos költsége továbbra is nyereségessé teszi a kitermelést, és ez nemzetközi összehasonlításban továbbra is meglehetősen versenyképes.