BUX
37575

Meglepő fordulatot hoz a fizetéseknél az év vége

Amíg Lengyelország képes volt fenntartani a pozitív reálbér növekedést, addig Magyarországon a 4 százalékos infláció és a nominális bérek tömeges befagyasztása miatt a vásárlóerő 3,5 százalékkal csökkent tavaly a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) új jelentése szerint. Idén már jobb lehet a helyzet, egy másik felmérés szerint az év végi jutalmak és a 13. havi fizetések jelentősen megugorhatnak tavalyhoz képest.

NAPI, 2010. december 16. csütörtök, 06:00

A pénzügyi és gazdasági válság az elmúlt két évben a felére csökkentette a bérek globális növekedését. Az átlagos havi bérek emelkedése a válság előestéjén, 2007-ben mért 2,8 százalékról 2008-ban 1,5 százalékra, tavaly pedig 1,6 százalékra csökkent, ha azonban Kínát kivesszük az összesített adatokból, akkor az átlagos bérnövekedés 2008-ban 0,8 százalékra, tavaly pedig 0,7 százalékra esett vissza - áll a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legújabb felmérésében, amelyet világszerte körülbelül 1,4 milliárd kereső 94 százalékának 115 országból, illetve területről származó adatai elemzése alapján készítettek.

Az is szenved, akinek van munkájaMiközben a bérnövekedés lelassult, de folyamatosan pozitív maradt Ázsiában és Latin-Amerikában, addig a Kelet-Európában és Közép-Ázsiában dolgozók drámai visszaesést éltek át. Közép-és Kelet-Európában a reálbérek 2008-ban 4,6 százalékkal emelkedtek szemben az egy évvel korábbi 6,6 százalékkal, tavaly pedig már 0,1 százalékkal csökkentek a tanulmány szerint.

Amíg Lengyelország képes volt fenntartani a pozitív reálbér növekedést, addig Magyarországon a 4 százalékos infláció és a nominális bérek tömeges befagyasztása miatt a vásárlóerő 3,5 százalékkal csökkent tavaly.

A jelentés az elhúzódó foglalkoztatási válság új arcát jeleníti meg - mondta Juan Somavia. Az ILO főigazgatója hozzátette: a recessziót nemcsak azok a milliók élik meg drámai módon, akik elvesztették az állásukat, hanem azokat is érintette, akiknek megmaradt a munkájuk, de jelentősen csökkent a vásárlóerejük és az általános jólétük.

A tanulmány megállapítja, hogy az 1990-es évek közepe óta az alacsony bérért dolgozó emberek - vagyis az átlagkereset kétharmadánál kevesebbet keresők - aránya több mint kétharmadával növekedett azokban az országokban, ahol rendelkezésre állnak az adatok.

A stagnáló bérek lassítják a talpraállástA jelentés szerint a gazdaság beindulása részben azon múlik, hogy a háztartások mennyit fordítanak keresetükből a fogyasztás növelésére. A stagnáló bérek komoly szerepet játszottak a válság előidézésében, és sok gazdaságban továbbra is lassítják a talpraállást - tette hozzá Juan Somavia.Túl alacsony az aggregált kereslet, miközben hatalmas kiszolgálatlan szükségletek keletkeztek, és változatlanul magas a munkanélküliség. A makrogazdasági döntéshozóknak a foglalkoztatásra és a bérmegállapításra kell koncentrálniuk, hogy erősítsék a gazdaság egyelőre lassú beindulását, és megoldást találjanak a hosszabb távú társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségekre - tette hozzá a szakember.

Új fejlemény a korábbi válságokhoz képest, hogy a megszokott minimálbér befagyasztással nem éltek olyan sokan: az országok 50 százaléka kiigazította a kötelező legkisebb bér összegét a rendszeres felülvizsgálati folyamat keretében, vagy azzal a céllal, hogy megvédje a legkiszolgáltatottabb fogyasztók vásárlóerejét.A jelentés szerint a bérek szorosabban összefüggenek a termelékenységgel azokban az országokban, ahol a munkavállalók több mint 30 százalékára vonatkoznak a kollektív tárgyalások, és a bérelosztás alsó felében a minimálbérek csökkentik az egyenlőtlenségeket.

Több jutalmat osztanak idénAz idei évben talán már jobban járhatnak a magyarországi dolgozók. Meglepő eredményekre jutottak a http://www.fizetesek.hu/ kutatói, amikor legutóbbi vizsgálataik során összehasonlították az egy évvel ezelőtti 13. havi országos bérszínvonalat és az évvégi jutalmak mértékét: mindkét vizsgálati szegmensben jelentős mértékű emelkedést tapasztaltak. Míg 2009 végén a 13. havi bérek országos átlagszínvonala 164 000 forintra rúgott, idén a 13. havi bérszínvonal meghaladja a 202 000 forintot.

Nem ennyire látványos mértékben, de az évvégén kifizetésre kerülő jutalmak is emelkednek az előző évhez képest. A tavalyi 187 000 forintos átlaghoz képest idén több mint 199 000 forint várható. Az a segédmunkás, aki egyáltalán kap 13. havi munkabért, örülhet, ha átlagosan 80 000 forintra számíthat. Ehhez képest a felsővezetők átlagosan 670 000 forintos 13. havi járandóságot vehetnek át.

Az adminisztratív dolgozók is mélyen az országos átlag alatt kapnak, az ő átlagos 13. havi bérük 141 000 forint, a műszaki területen szakképzett alkalmazottaké viszont 217 000. Középvezetői beosztásban Magyarországon idén 335 000 forintra lehet számítani 13. havi átlagos jövedelemként.