Az athéni kormány csütörtökön reggel nyolc órakor azzal indította a munkanapját, hogy elindította az Európai Központi Banknak (ECB) járó 3,2 milliárd eurós hiteltörlesztés átutalását - jelentette az AFP az ügyhöz közel álló forrásra hivatkozva. A Reuters megerősítette a hírt. Előzőleg kiderült, hogy miután szerdán minden eurótagállam hozzájárul a 86 milliárdos program elindításához, a pénz célba vette Görögországot.

A labda az Európai Stabilitási Mechanizmushoz (ESM) az övezet biztonsági alapjához került - végül is a görögök ettől a szervezettől kértek kölcsönt, amelynek átutalásához a tagországok hozzájárulására volt szükség. Klaus Regling, az ESM ügyvezető igazgatója közleményben tudatta, hogy a szervezet vezetősége döntött az első 26 milliárd eurós hitelrészlet elkülönítéséről Görögországnak. Ennek felét azonnal utalták.

Gyorsan jött, gyorsan ment

Az ESM első részlete (az első részlet első fele) lehetővé teszi, hogy a görög kormány törlessze az ECB-nek, illetve az IMF-nek járó összegeket, illetve maradjon további szükségleteire is - fogalmaz Regling. Az utóbbiak része annak a hétmilliárd eurós áthidaló hitelnek a visszafizetése, amelyet a júliusi számláikra kaptak a görögök. A pénz második 13 milliárd eurójából tízmilliárdot a bankok feltőkésítésére szánnak.

Ahogy a pénz megérkezett, majd kisvártatva távozott Athénből, a szakértők figyelme ismét a belpolitika fejleményeire irányult. A Kathimerini című lap értesülése szerint biztosra vehető, hogy két hónapon belül rendkívüli parlamenti választások lesznek Görögországban. A kormányt támogató radikális bal-jobb koalíció nagyobb pártján, a baloldali Szirizán belül kirobbant rebellió elkerülhetetlenné teszi a dolgok tisztába tételét.

Egyharmados támogatás

Az athéni újság értesülése szerint Alekszisz Ciprasz miniszterelnök tanácsadói két csoportra oszlanak. Egyik részük szerint politikai bizonytalanság eloszlatása érdekében a lehető leghamarabb, már szeptember 20-án vagy 27-én meg kellene tartani a szavazást. A másik csoport úgy véli, hogy október 11. előtt nem kellene az urnákhoz hívni a görögöket.

A kormánynak időt kellene adnia magának arra, hogy megtegye az első lépéseket az új hitelmegállapodás végrehajtásában. Az egyezmény első felülvizsgálatával egyidejűleg megkezdődhetnek a tárgyalások a hitelezőkkel a görög adósságok könnyítéséről, ami aduként szolgálhatna Ciprasznak a választási propagandában.

A legutóbbi, július végi közvélemény-kutatás szerint a Sziriza a választók 33 százalékának támogatását élvezi, ami elég a győzelemhez, de a kormányzáshoz koalíciós partnerre lenne szükségük. Ez a felmérés azt követően történt, hogy a kormány a görög euró megmentése érdekében belement az újabb megszorításokkal járó uniós hitelprogramba. Az is látszott, hogy a Sziriza képviselőinek negyede nem támogatja ezt a váltást.

Újabb tőzsdei zuhanás

Úgy tűnik, hogy a befektetők nem a boldog pénzátutalás hírére koncentrálnak, hanem a belpolitikai bizonytalanságra. Az athéni tőzsde vezető indexe 2,5 százalékos eséssel kezdte a csütörtöki napot. A zuhanást továbbra is a bankok vezetik. A nagy pénzintézetek közül az Alpha Bank több mint kilenc, a Piraeus Bank több mint hét, a National Bank of Greece majdnem tíz százalékos mínuszt hozott össze percek alatt.