Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A két ország gyakorlatilag csak ígéretet tett arra, hogy a jövőben javítja költségvetési fegyelmét, amiért cserébe megkapják IMF-hiteleik esedékes, 800 millió eurós részletét. A balkáni országnak csak akkor kell emelnie az adókat a gazdasági visszaesés nyomán elmaradó bevételek miatt egyre növekvő költségvetési hiány mérséklésére, ha a deficit meghaladja a 4,5 százalékot.

Az IMF, amelynek szervezésében május közepén 2,9 milliárd eurós készenléti hitelt kapott az ország, korábban maximum 3 százalékos hiány tartott elfogadhatónak 2009-ben. A kormány a Valutaalap delegációjával folytatott múlt heti tárgyalásokon megígérte, hogy felülvizsgálja az állami adminisztráció költségeit.

Az IMF beleegyezett abba is, hogy Belgrád a továbbiakban ne fizesse a volt Jugoszlávia Koszovóra eső adósságát, amivel 550 millió dollárral csökkent a szerb államadósság. A kormány, amelynek elődje ragaszkodott a törlesztéshez, úgy véli, hogy ez nem jelenti Koszovó függetlenségének indirekt elismerését.

Lettország több hónapos halasztás után felveheti 7,5 milliárd eurós hitelkeretének második, 200 milliós részletét. A Valutaalap belenyugodott abba, hogy a költségvetési hiány idén 13 százalék lesz – korábban többszöri emelés után is csak 5 százalékot tartottak elképzelhetőnek.

A baltikumi ország a hitelnyújtáskor előre jelzettnél sokkal mélyebb recesszióba süllyedt – indokolta az engedékenységet Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója. A lett kormány megígérte, hogy 2012-re a GDP 3 százaléka alá szorítják a büdzsé deficitjét.