Megszólalt a Valutaalap - ebben téved a magyar kormány

Minden európai gazdaság növekedési pályára állt és az öreg kontinens a globális kereskedelem motorjává vált - derül ki a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb, európai regionális elemzéséből (Regional Economic Outlook - REO). Az örömhírhez viszont az IMF hozzáteszi: nem ártana kihasználni ezt az időszakot arra is, hogy a rosszabb időkre felkészüljenek ezek az országok, miután már középtávon is szép számmal vannak kockázatok.
Szabó Zsuzsanna, 2017. november 13. hétfő, 10:00

Európában lendületet kapott a gazdasági fellendülés: a kontinens gazdasága 2017-ben átlagosan 2,4 százalékkal növekedhet a tavalyi 1,7 százalék után. Ez az IMF áprilisi várakozásait 0,5 százalékponttal meghaladó ütemet jelöl. Az eurózónában a növekedés üteme közel két évtizede nem látott szinten van - teszi hozzá az IMF.

Azokban az országokban, amelyek uniós támogatásokban részesülnek, a gyorsabb növekedéshez természetesen hozzájárult az EU-források felhasználásának fellendülése is - jegyzi meg a Valutaalap.

A britek kimaradnak a jóból

Ezzel szemben az Egyesült Királyság úgy tűnik, kimarad a jóból: az ország gazdasága lassult, miután a font gyengült, ami a háztartásokat sem hagyta érintetlenül. A brit gazdaság 2017-ben 1,7 százalékkal bővülhet, ami az IMF áprilisi prognózisához képest 0,4 százalékponttal alacsonyabb ütemet jelöl.

Oroszországban viszont a javuló fogyasztói bizalom, a magasabb olajárak és az olcsóbb finanszírozási környezet továbbra is támogatja a gazdasági növekedést, míg Törökországban az idei fellendülést költségvetési döntések segítik. Mindkét ország 2017-re vonatkozó gazdasági előrejelzésén javított a Valutaalap, előbbi esetében idén 0,4, utóbbi esetében 2,7 százalékponttal gyorsabb ütemet vár, így az orosz gazdaság 1,8, a török pedig 5,1 százalékos bővülést érhet el.

Egyes térségek, országok gazdasági növekedése (százalék)
Ország/régió201720182019
Európa2,42,11,9
Eurózóna2,11,91,7
Egyesült Királyság1,71,51,6
Feltörekvő európai gazdaságok3,12,62,5
Közép-Európa3,73,43,0
Délkelet-Európa, EU-tagállamok4,73,93,4
Délkelet-Európa, nem EU-tagállamok3,03,33,4
FÁK-országok1,81,71,7
Oroszország1,81,61,5
Törökország5,13,53,5
EU2,32,11,8
Forrás: IMF, Világgazdasági kilátások (WEO), 2017. október

Az európai növekedés motorja jelenleg a belső kereslet, beleértve a fellendülő beruházásokat is. Ez a kedvező hatás pedig már a világkereskedelemben is éreztetni hatását: Európa hozzájárulása a globális áruimport növekedéséhez 2016-2017-ben már annyi, mint az Egyesült Államoké és Kínáé együttvéve.

A széles alapokon nyugvó fellendülésnek köszönhető, hogy a munkanélküliség az egész kontinensen csökkent. Főleg a gazdagabb országokban a bérek lassan emelkednek, Közép- és Délkelet-Európában viszont az elmúlt években erősebb növekedés látszik, különösen a szolgáltatóiparban. Ugyanakkor utóbbi térségben a termelékenység nem tartott lépést a bérek emelkedésével az elmúlt két évben. Ez viszont egy olyan trend, ami ronthatja a feltörekvő európai országok versenyképességét  - figyelmeztet a Valutaalap.

Forrás: Eurostat, IMF-számítás, ROE, 2017. november

Magyarország jobban teljesít

Az IMF a korábban kiadott Világgazdasági előrejelzésében - amelynek adatait veszi alapul ez a regionális elemzés is - a magyar növekedésre adott prognózisán javított. Így 2017-re az áprilisi 2,9 százalékos szintet 3,2-re, míg a jövő évre várt 3 százalékot 3,4-re emelték. (Az, hogy ez a régiós versenytársakhoz képest mit jelent, a lentebbi ábránk mutatja.)

Az Európai Bizottság a Valutaalapnál pozitívabb prognózist adott a napokban, azaz valamivel gyorsabb növekedéssel számol, ám a brüsszeli testület szerint is mérséklődni fog a magyar gazdaság lendülete (is).

A IMF derűlátása elmarad a kincstári optimizmustól is, hiszen a magyar döntéshozók a gazdaság gyorsulásával számolnak. A kormány hivatalosan továbbra is 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számol 2017 egészére, majd jövőre 4,3 százalékot vár. Az MNB ennél konzervatívabb: a jegybank szakértői szerint az idei 3,6 százalékot 2018-ban 3,7 százalékos növekedési ütem követheti.

Az infláció esetében csak a jövő évi ütemet vette vissza a Valutaalap 0,1 százalékponttal, így a legfrissebb prognózis szerint idén 2,5, jövőre 3,2 százalékos lehet a pénzromlás üteme a magyar gazdaságban.

Míg a költségvetési hiány - hasonlóan az Európai Bizottság legfrissebb várakozásaihoz - az IMF szerint is a 3 százalékos szint alatt maradhat, addig az államadósság alakulásával kapcsolatban az Európai Bizottság előrejelzésénél pesszimistább a Valutaalap. A brüsszeli testület legfrissebb elemzése szerint ugyanis 2019-ben már 70 százalék alá csökkenhet az államadósság szintje, az IMF viszont - ahogy ez az alábbi táblázatból is látszik - nem osztja ezt az optimizmust: az intézmény szerint csökkenő pályán halad ugyan az államadósság, de 2019-ben még a GDP 70,2 százalékán lehet a ráta.

Magyarország fő makrogazdasági mutatói (prognózis, év/év)
Fő mutatók201720182019
GDP növekedés (%)3,23,42,8
Belső kereslet (%)1,43,52,7
Bruttó beruházás (a GDP %-ában)19,620,320,9
Infláció (%)2,53,23,0
Munkanélküliségi ráta (%)4,44,34,3
Folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP %-ában4,84,23,2
Teljes költségvetési egyenleg (a GDP %-ában)-2,6-2,6-2,3
Bruttó államadósság (a GDP %-ában)72,971,370,2
Forrás: IMF, WEO

Minden szép és jó, de csak rövid távon

Rövid távon az európai növekedési kilátások tehát pozitívak, de hosszabb távon már vannak kihívások - emeli ki az IMF. Az adatokból egyrészt látszik, hogy ez a növekedési ütem az elemzésben vizsgált gazdaságok szinte mindegyikében lassulni fog. Az európai átlagos növekedés például a 2017-es 2,4 százalékról 2018-ban 2,1, majd 1,9 százalékra fog mérséklődni.

Ez alól a legfrissebb adatok alapján a délkelet-európai nem uniós tagállamok a kivételek, ahol idén átlagosan 3, jövőre 3,3, 2019-ben pedig 3,4 százalékos bővülést vár az Valutaalap, bár az esetükben előrejelzett gazdasági növekedési ütem lassabb az intézmény az áprilisi prognózisához képest.

Forrás: IMF, WEO 2017. október

Másrészt sok európai országban még mindig nagyon kicsi puffer van arra az esetre, ha a körülmények romlanának. Emellett gyenge a termelékenységi növekedés és a 2008-as pénzügyi válságról visszamaradt rossz hitelek is sok helyen megvannak még. Továbbá az idősödő társadalom, a növekvő protekcionizmus, a geopolitikai feszültségek és a Kína lassulásából fakadó exportveszteség mind hosszabb távú kockázatokat jelentenek.

Mit kellene tenni?

Az IMF szerint minden európai kormánynak ki kell használnia a jelenlegi fellendülést arra hogy segítsék a gazdaságaik alkalmazkodását. Nevezetesen:

  • A nagy államadóssággal rendelkező fejlett európai gazdaságoknak (például Belgium, Franciaország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Királyság) csökkenteni kell az adósságukat, de úgy, hogy ne veszélyeztessék a fellendülést.
  • Németországnak, Hollandiának és Svédországnak van elég mozgástere a költségvetésében, ezért az IMF szerint nekik a potenciális növekedésüket kellene javítaniuk a nagyobb állami infrastrukturális beruházások, a bevándorlók integrálása és a lakhatás javítása révén.
  • A feltörekvő gazdaságokban - például Magyarországon, Lengyelországban és Romániában, illetve több nyugat-balkáni gazdaságban, valamint a FÁK-országokban - a költségvetési hiány még mindig relatíve magas. Ezeknek az országoknak javítaniuk kellene az állami költések minőségén és úgy módosítani a bevételi forrásaikat, hogy ne romoljon a régió versenyképessége.

Az eurózónát meg kell erősíteni, hogy el lehessen kerülni a dominóhatást  abban az esetben, ha a valutaövezet néhány tagállamában nehézségek állnának elő - mutat rá az IMF elemzése. Ennek érdekében az EU-nak be kell fejeznie a bankunió és a tőkepiaci unió kiépítését, beleértve a betétbiztosítási rendszer felállítását, amely védelmet nyújthat bankválságok idején, illetve közös költségvetési eszközök létrehozását, amelyek növelhetik az euróövezet ellenállóképességét.

Ezzel párhuzamosan meg kell oldani a 2008-as válságból maradt bankszektori problémákat és szigorúan tartani a közös fiskális szabályokban lefektetett költségvetési hiánykorlátot. (Az IMF megjegyzi, hogy a nyugat-balkáni bankszektor számára is komoly problémát jelent még a 2008-as válság maradványa.)

A feltörekvő európai gazdaságokkal kapcsolatban a Valutaalap megjegyzi, hogy a felzárkózásuk a válság óta lelassult. Az IMF szerint a folyamatnak a reformok egy új formája, az intézményrendszer megerősítését célzó intézkedések adhatnának újabb lendületet. Az IMF szerint ugyanis a jogi keretrendszer kritikus és létfontosságú eleme az üzleti környezetnek. Ezzel a Valutaalap az igazságügyi rendszerek működésének javítására céloz.

Nyitókép forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK