Megtartották "minden tüntetés anyját" - a GM is áltozatul esett

Venezuelában milliók vonultak utcára a "minden tüntetés anyja" nevű tiltakozás keretében Nicolás Maduro elnök lemondását és előre hozott választásokat követelve. Az elnök szimpatizánsai is az utcára vonultak, az ellenzékiekkel rendőrök néztek farkasszemet. Az már csak hab a tortán, hogy a venezuelai hatóságok szerdán lefoglalták a General Motors helyi gyárát az amerikai vállalat illetékeseinek közlése szerint.
Szabó Zsuzsanna, 2017. április 20. csütörtök, 19:32

Venezuelában nem épp a legnyugalmasabb pillanatait éli a népét vasmarokkal uralni akaró kormány. Az egykor szebb napokat megélt államban az elmúlt hetekben szinte folyamatosak a tüntetések az elhúzódó gazdasági, politikai és társadalmi válságok miatt.

Szerdán az ellenzékhez közeli Meganalisis közvélemény-kutató intézet országosan 6 millióra tette a Nicolás Maduro elnök kormánya ellen tiltakozók számát, ebből mintegy 2,5 millióan a fővárosban, Caracasban vonultak fel. A tiltakozások során két diák halt meg: egy 17 éves tüntető diákot a fővárosban lőttek fejbe, egy 23 éves egyetemista lányt pedig a nyugati San Cristóbalban lőttek le. A kromány egyik magas rangú tisztségviselője ugyanakkor bejelentette, hogy a békésnek mondott tüntetők megölték a Nemzeti Gárda egyik katonáját a fővároshoz közeli San Antonio de los Altosban. Ezzel pedig már kilencre emelkedett az áprilisi tüntetések halálos áldozatainak száma. Több mint 400 embert vettek őrizetbe a venezuelai hatóságok közlése szerint.

A Maduro elnök kritikusai által szervezett, milliókat az utcára vivő "minden tüntetés anyja" elnevezésű tiltakozásokon a tömeg előrehozott választásokat és a mára népszerűtlenné vált elnök távozását követelte. Maduro szocialista kormánya az egyre elnyomóbb politikájával vívta ki a nép haragját - írja a Financial Times (FT).

"Mi, venezuelaiak nem hagyhatjuk meghalni a demokráciát" - mondta Henrique Capriles ellenzéki vezető, miközben a hatalmas tömeg Carcason keresztülvonult. Más tiltakozók a bebörtönzött disszidensek szabadon engedését, a jogalkotói hatáskörök visszaállítását és nemzetközi humanitárius "segélycsatorna" felállítását követelték, hogy az ország súlyos élelmiszer- és gyógyszerhiányát enyhítsék.

Elfoglalták a GM-et is
Közben, szerdán a General Motors (GM) illetékesei közölték, hogy a venezuelai hatóságok váratlanul lefoglalták a vállalat helyi gyárát. A pontos okát egyelőre nem sikerült megfejteni, elemzők a kormányzati lépésben nem látnak sok racionalitást - írta a CNN Money. Az amerikai járműgyártó törvénytelen lépésnek tekinti a venezuelai hatóságok lépését, és jogi útra fogja terelni az ügyet - közölte a GM. A cég szerint visszafordíthatatlan anyagi kár érte a vállalatot, ugyanis járműveket is elkoboztak a gyárból. A General Motors valenciai gyárának mintegy 2700 alkalmazottja van, autókat ezen a telephelyen már 2015 óta nem gyártanak, csak alkatrészek eladásával foglalkoznak - mondta a vállalat szóvivője.

Kormánypárti tüntetők és a hadsereg is az utcára vonult

Maduro az utcára rendelte a hadsereget, miközben a pirosba öltözött kormányszimpatizánsok is utcára vonultak egy ellentüntetés keretében. Az FT emlékeztet, hogy az olajtermelő országban már hetek óta tartanak a tüntetések, mióta a kormánybarát legfelsőbb bíróság megkísérelte megfosztani az ellenzéki többségű parlamentet minden hatalmától. A bíróság végül a masszív tiltakozás miatt visszakozott, de a feszültség tovább fokozódott, miután Caprilest - az elnöki posztra esélyesnek tartott aspiránst - eltiltották a politizálástól. A venezuelai parlament elnöke, Julio Borges kedden arra szólította fel a fegyveres erőket, hogy "tartsák magukat" az alkotmányhoz, engedjék békésen tüntetni az ellenzéket.

Tüntetés Carcasban, bal oldalon Maduro elnök mellett, job boldalon a kormány ellen tüntetők tábora.
MTI/EPA

"Terroristabérencek"

A hatóságok azzal vádolják a kormánykritikusokat, hogy "terroristacsoportokat" béreltek fel, hogy szítsák az erőszakot. Az eseményeket pedig a 2002 áprilisi puccshoz hasonlítják, amikor egy rövid időre sikerült a korábbi elnököt, Hugo Chávezt elmozdítani.

Bár ellenzékiek arra hívják fel a figyelmet, hogy a közvélemény-kutatások azt mutatják, a kormányon lévő szocialisták elvesztenék a választásokat, változásokat még így is nagyon nehéz lesz kikényszeríteniük. Részben, mert a kormány a külföldi és belföldi kritikákat általában figyelmen kívül hagyja, miközben az eltérő véleményeket próbálják elhallgattatni, továbbá az elnök nemcsak a hadseregre, hanem civil milíciákra és az úgynevezett "collectivos"-ra vagy militánsokra - amelyeknek egy része felfegyverzett - is támaszkodhat az ellenzék elhallgattatásában.

Sőt, az elnök bejelentett egy a Nemzeti Gárda félmillió civil tagjának felfegyverzésére vonatkozó tervet is és konfrontációra ösztönözte őket, ami miatt 11 latin-amerikai ország - köztük Brazília és Mexikó - aggodalmát fejezte ki és arra kérte Venezuelát, hogy az emberek békés tiltakozáshoz való jogát tartsa tiszteletben.

 

Kormánypárti tüntetők Carcasban
MTI/EPA

A brutális válság az ellenzéknek kedvezhet

Venezuelában 2014-ben már volt arra példa, hogy hatalmas tömegek vonultak az utcákra, de akkor a szintén halálos áldozatokkal is járó tüntetéseknek nem lett semmi eredménye. A mostaniaknak az ad alapot, hogy az ellenzék Maduro rendszerét okolhatja az országban kialakult brutális válságokért. Az IMF szerint ugyanis idén a gazdaság 7,4 százalékkal zsugorodhat a 2016-os 18 százalékos zuhanást követően. Emellett az alapvető élelmiszerek 68 százalékából hiány van a boltokban, miközben az infláció megfékezhetetlenné vált. A parlament március közepén humanitárius válsághelyzetet hirdetett ki. (Az 1970-es években még a térség egyik leggazdagabb állama volt Venezuela a hatalmas olajtartalékainak köszönhetően, a nyersanyagárak zuhanása jelentős szerepet játszott a gazdaság összeomlásában.)

Egyes elemzők mindezek ellenére úgy vélik, hogy változást az hozhat, ha a rosszabbodó helyzet és a növekvő nyomás miatt a rendszerhű emberek - beleértve a hadsereget is - átállnak a másik oldalra.

HOZZÁSZÓLÁSOK