Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Venezuelában nem épp a legnyugalmasabb pillanatait éli a népét vasmarokkal uralni akaró kormány. Az egykor szebb napokat megélt államban az elmúlt hetekben szinte folyamatosak a tüntetések az elhúzódó gazdasági, politikai és társadalmi válságok miatt.

Szerdán az ellenzékhez közeli Meganalisis közvélemény-kutató intézet országosan 6 millióra tette a Nicolás Maduro elnök kormánya ellen tiltakozók számát, ebből mintegy 2,5 millióan a fővárosban, Caracasban vonultak fel. A tiltakozások során két diák halt meg: egy 17 éves tüntető diákot a fővárosban lőttek fejbe, egy 23 éves egyetemista lányt pedig a nyugati San Cristóbalban lőttek le. A kromány egyik magas rangú tisztségviselője ugyanakkor bejelentette, hogy a békésnek mondott tüntetők megölték a Nemzeti Gárda egyik katonáját a fővároshoz közeli San Antonio de los Altosban. Ezzel pedig már kilencre emelkedett az áprilisi tüntetések halálos áldozatainak száma. Több mint 400 embert vettek őrizetbe a venezuelai hatóságok közlése szerint.

A Maduro elnök kritikusai által szervezett, milliókat az utcára vivő "minden tüntetés anyja" elnevezésű tiltakozásokon a tömeg előrehozott választásokat és a mára népszerűtlenné vált elnök távozását követelte. Maduro szocialista kormánya az egyre elnyomóbb politikájával vívta ki a nép haragját - írja a Financial Times (FT).

"Mi, venezuelaiak nem hagyhatjuk meghalni a demokráciát" - mondta Henrique Capriles ellenzéki vezető, miközben a hatalmas tömeg Carcason keresztülvonult. Más tiltakozók a bebörtönzött disszidensek szabadon engedését, a jogalkotói hatáskörök visszaállítását és nemzetközi humanitárius "segélycsatorna" felállítását követelték, hogy az ország súlyos élelmiszer- és gyógyszerhiányát enyhítsék.

Elfoglalták a GM-et is

Közben, szerdán a General Motors (GM) illetékesei közölték, hogy a venezuelai hatóságok váratlanul lefoglalták a vállalat helyi gyárát. A pontos okát egyelőre nem sikerült megfejteni, elemzők a kormányzati lépésben nem látnak sok racionalitást - írta a CNN Money. Az amerikai járműgyártó törvénytelen lépésnek tekinti a venezuelai hatóságok lépését, és jogi útra fogja terelni az ügyet - közölte a GM. A cég szerint visszafordíthatatlan anyagi kár érte a vállalatot, ugyanis járműveket is elkoboztak a gyárból. A General Motors valenciai gyárának mintegy 2700 alkalmazottja van, autókat ezen a telephelyen már 2015 óta nem gyártanak, csak alkatrészek eladásával foglalkoznak - mondta a vállalat szóvivője.

Kormánypárti tüntetők és a hadsereg is az utcára vonult

Maduro az utcára rendelte a hadsereget, miközben a pirosba öltözött kormányszimpatizánsok is utcára vonultak egy ellentüntetés keretében. Az FT emlékeztet, hogy az olajtermelő országban már hetek óta tartanak a tüntetések, mióta a kormánybarát legfelsőbb bíróság megkísérelte megfosztani az ellenzéki többségű parlamentet minden hatalmától. A bíróság végül a masszív tiltakozás miatt visszakozott, de a feszültség tovább fokozódott, miután Caprilest - az elnöki posztra esélyesnek tartott aspiránst - eltiltották a politizálástól. A venezuelai parlament elnöke, Julio Borges kedden arra szólította fel a fegyveres erőket, hogy "tartsák magukat" az alkotmányhoz, engedjék békésen tüntetni az ellenzéket.

Tüntetés Carcasban, bal oldalon Maduro elnök mellett, job boldalon a kormány ellen tüntetők tábora.
Kép: MTI/EPA

"Terroristabérencek"

A hatóságok azzal vádolják a kormánykritikusokat, hogy "terroristacsoportokat" béreltek fel, hogy szítsák az erőszakot. Az eseményeket pedig a 2002 áprilisi puccshoz hasonlítják, amikor egy rövid időre sikerült a korábbi elnököt, Hugo Chávezt elmozdítani.

Bár ellenzékiek arra hívják fel a figyelmet, hogy a közvélemény-kutatások azt mutatják, a kormányon lévő szocialisták elvesztenék a választásokat, változásokat még így is nagyon nehéz lesz kikényszeríteniük. Részben, mert a kormány a külföldi és belföldi kritikákat általában figyelmen kívül hagyja, miközben az eltérő véleményeket próbálják elhallgattatni, továbbá az elnök nemcsak a hadseregre, hanem civil milíciákra és az úgynevezett "collectivos"-ra vagy militánsokra - amelyeknek egy része felfegyverzett - is támaszkodhat az ellenzék elhallgattatásában.

Sőt, az elnök bejelentett egy a Nemzeti Gárda félmillió civil tagjának felfegyverzésére vonatkozó tervet is és konfrontációra ösztönözte őket, ami miatt 11 latin-amerikai ország - köztük Brazília és Mexikó - aggodalmát fejezte ki és arra kérte Venezuelát, hogy az emberek békés tiltakozáshoz való jogát tartsa tiszteletben.

 

Kormánypárti tüntetők Carcasban
Kép: MTI/EPA

A brutális válság az ellenzéknek kedvezhet

Venezuelában 2014-ben már volt arra példa, hogy hatalmas tömegek vonultak az utcákra, de akkor a szintén halálos áldozatokkal is járó tüntetéseknek nem lett semmi eredménye. A mostaniaknak az ad alapot, hogy az ellenzék Maduro rendszerét okolhatja az országban kialakult brutális válságokért. Az IMF szerint ugyanis idén a gazdaság 7,4 százalékkal zsugorodhat a 2016-os 18 százalékos zuhanást követően. Emellett az alapvető élelmiszerek 68 százalékából hiány van a boltokban, miközben az infláció megfékezhetetlenné vált. A parlament március közepén humanitárius válsághelyzetet hirdetett ki. (Az 1970-es években még a térség egyik leggazdagabb állama volt Venezuela a hatalmas olajtartalékainak köszönhetően, a nyersanyagárak zuhanása jelentős szerepet játszott a gazdaság összeomlásában.)

Egyes elemzők mindezek ellenére úgy vélik, hogy változást az hozhat, ha a rosszabbodó helyzet és a növekvő nyomás miatt a rendszerhű emberek - beleértve a hadsereget is - átállnak a másik oldalra.