Szerkesztőségi cikkének végén egy vékonyka bekezdésben formál véleményt a magyar kormányról a Magyarországgal kapcsolatban kirobbant nemzetközi botrányban megszólaló a Washington Post, igaz, a cikk címe - Orbán Viktor magyarországi hatalomkoncentrációja - elárulja, hogyan látja a lap a fejleményeket. A szerkesztőség emlékeztet arra, hogy a magyar miniszterelnök már 2011-ben kicsapta a biztosítékot Európában azzal, hogy a kormányzó párt kétharmados többségét a hatalom központosítására, a fékek  és ellensúlyok rendszerének gyengítésére, a média, a vallási közösségek és a kisebbségek szabadságának korlátozására használta fel.

Az EU nyomására Orbán kissé visszalépett, módosították a médiatörvényt és a jogszolgáltatást érintő változtatásokat, továbbá az alkotmánybíróság is visszadobott számos jogszabályt. A jobboldali populista államfő azonban most még több olyan lépést tett, amelyek nyomán piros lapokat mutattak fel neki. Közeli szövetségesét nevezte ki a jegybank - a kevés még független intézmény - élére és a parlament elfogadta az egy évvel ezelőtt született alaptörvény negyedik módosítását. Utóbbira explicit figyelmeztetéssel reagált az EU és az USA, amelyek a demokratikus intézményrendszer megcsonkítását látják a módosításokban. Európában Magyarország uniós szavazási jogának felfüggesztését és az uniós támogatások megvonását követlik.

Kapcsolódó

Nem veszik be

A budapesti kormányszóvivő azzal védekezik, hogy félreértésről van szó, csupán technikai lépéseket tett a parlament, összhangban az alkotmánybíróság elvárásaival. A Washington Post azonban nem ért ezzel egyet, amit az elfogadott jogszabályból vett idézetekkel támaszt alá. Előveszi például azt a passzust, amely a házastársi viszonyt a nő és a férfi házasságával azonosítja, kifogásolja, hogy az alaptörvény immáron a közmédiára korlátozza a politikai hirdetések megjelentetését a választási kampányban, illetve hogy kiköti: a szabad véleménynyilvánítás nem sértheti a magyar nemzeti büszkeséget.

Előkerül a diákok röghöz kötéséről szóló szabály és a hajléktalanok "kilakoltatása". A korábbi kommunista pártot bűnszövetkezetnek nyilvánítják, ami a bírálók szerint utat nyit azelőtt, hogy egyes ellenzéki vezetők ellen politikai pereket indítsanak. A Washinton Post megjegyzi, hogy Martonyi János külügyminiszter igyekezet lehűteni az felizzott nemzetközi hangulatot, megígérte, hogy felülvizsgálhatják az alkotmánymódosításokat az Európa Tanács megjegyzéseinek tükrében.

Nem felejtenek

Orbán Viktor azonban visszautasító magatartást tanúsít. Kijelentette, hogy a kelet-közép-európai országoknak a saját útjukat kell járniuk, anélkül, hogy az EU-ra tekintgetnének. Nem kell mindenre odafigyelnünk, amit a brüsszeli bürokraták mondanak - idézi a lap egy másik megjegyzését.

Orbán talán tényleg úgy döntött,hogy nem hallgat a figyelmeztetésekre, ám az Európai Uniónak és a NATO-nak - amelybe az Egyesült Államok támogatásával került be Magyarország - nem kellene tolerálnia, hogy egy tagországuk megsérti az alapvető demokratikus szabadságjogokat. Magyarországot fel kell szólítani arra, hogy változtassa meg a negyedik alaptörvény-módosítás azon részeit, amelyekről az Európa Tanács megállapítja, hogy megszegik a demokratikus normákat. Ha ezt visszautasítja, akkor szankciókat kell alkalmazni vele szembe - követeli a Washinton Post.