Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A kabinetülésen született döntés alapján a kormány a referendum kampányában azt a hivatalos álláspontot képviseli, hogy Nagy-Britannia maradjon a megreformált Európai Unió tagja. Ugyanakkor az egyes kabinettagok meggyőződésük szerint, szabadon dönthetnek arról, hogy a kampányidőszakban személyesen milyen ajánlást fogalmaznak meg.

Erről a kompromisszumos megoldásról már korábban, a kabinet EU-szkeptikus tagjainak nyomására született döntés. Eddig Michael Gove igazságügyi miniszterről, Iain Duncan Smith munkaügyi miniszterről, a Konzervatív Párt korábbi vezetőjéről és miniszterelnök-jelöltjéről, John Whittingdale kulturális miniszterről, Chris Graylingről, a londoni alsóház vezetőjéről - a kormányzati törvényalkotási program végrehajtásának operatív előkészítéséért, szervezéséért és felügyeletéért felelős kabinettagról - és Theresa Villiers északír-ügyi miniszterről lehet tudni, hogy a kampányban a kilépés mellett fog érvelni.

A referendumról szóló törvény alapján 2017 végéig kell megtartani a népszavazást a brit EU-tagság jövőjéről, de a brit sajtó már Cameron szombati bejelentése előtt gyakorlatilag tényként kezelte azt az értesülést, hogy a referendumot a legnagyobb valószínűséggel június 23-ára írja ki a kormány. Az időpont nagyjából egyenlő távolságra van a tavaszi angliai helyhatósági és skóciai parlamenti választások, valamint a brit politika július végén kezdődő nyári vakációja között.

A népszavazási dátum ismertetésének közvetlen előzményeként, az Európai Unió állam- és kormányfőinek péntek éjjel befejeződött csúcstalálkozóján megállapodás született a London által igényelt EU-reformokról, köztük a külföldi EU-társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátásának szigorításáról, és arról, hogy Nagy-Britanniának nem kell részt vennie az uniós integráció mind szorosabbra vonásának folyamatában.

David Cameron kijelentette: Nagy-Britannia nagyobb biztonságban van a megreformált Európai Unióban, mivel az EU tagjaként a világ egyik legnagyobb szerveződésében tud vezető szerepet betölteni. Az is Nagy-Britannia EU-tagságát indokolja, hogy a brit üzleti szféra így fér hozzá maradéktalanul az unió egységes piaca jelentette szabadkereskedelmi térséghez. Ha Nagy-Britannia kilépne az Európai Unióból, azzal saját gazdaságát és nemzetbiztonságát sodorná veszélybe. Azok, akik Nagy-Britannia távozását szeretnék az EU-ból, nem tudják megmondani, hogy a brit vállalatok a kilépés után is hozzáférnének-e az EU egységes piacához, sem azt, hogy a brit munkahelyek biztonságban lennének-e, és azt sem, hogy mennyivel emelkednének az árak. A távozás hívei csak újabb kockázatot kínálnak az egyébként is bizonytalan jelenlegi időszakban, a kilépés "ugrás lenne a sötétbe".

"Nem szeretem Brüsszelt, Nagy-Britanniát szeretem (...) az elsők között vagyok hajlandó kijelenteni, hogy Európán még sok javítanivaló van, és a reformfeladatok nem értek véget a (pénteki) brüsszeli megállapodással". Nem mondja azt sem, hogy Nagy-Britannia nem tudna talpon maradni az Európai Unión kívül. A kérdés azonban nem ez, hanem az, hogy Nagy-Britannia biztonsága és jóléte a megreformált EU-n belül vagy az unión kívül lenne-e nagyobb eséllyel garantálható.

Cameron szerint a Brüsszelben elért egyezség alapján Nagy-Britannia abba a "különleges helyzetbe" került, hogy élvezheti az EU-tagság minden előnyét, viszont nem kell részt vállalnia az uniós integráció olyan elemeiben, amelyek nem megfelelők számára. Ennek alapján Nagy-Britannia soha nem csatlakozik az euróövezethez, soha nem kell részt vennie bajba került euróövezeti országok pénzügyi kisegítésében, és soha nem lesz része a belső határellenőrzést lebontó schengeni övezetnek, sem bármely EU-hadseregnek és általában semmiféle "európai szuperállamnak".

Cameron hivatalosan hétfőn terjeszti a londoni alsóház elé a népszavazás június 23-ai időpontjáról szóló javaslatot, és ezzel az aktussal kezdődik a referendum előkészítésének törvényben foglalt folyamata.