Az egyezség értelmében - közölte a tanácskozás után Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke - a görög kormány hétfő estig leteszi az asztalra a tervezett reformintézkedések listájának első változatát. Az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság szakértői már kedden áttekintik ezt a listát, és ha azt olyannak találják, amely kellően átfogó, és vitaalapként szolgálhat a végleges megállapodás kidolgozásához, akkor megkezdődhet a részletekbe menő egyeztetés.

Görögországnak és a hitelezőknek a most felvázolt menetrend értelmében április végéig kell teljes körű megállapodásra jutniuk egymással a szükséges görög reformlépésekről. A támogatási program keretében még ki nem fizetett pénz - ami az unió részéről 1,8 milliárd euró hitelkeret, valamint azon felül az értékpapír-piaci program tavalyi hozama, az IMF részéről pedig 8,2 milliárd euró - rendelkezésre áll, és a meghosszabbítástól számított négy hónapos időtartamon belül folyósítható lesz Görögországnak.

Kapcsolódó

Dijsselbloem arra az újságírói kérdésre, hogy a görögök által eredetileg kért hathónapos programhosszabbításból miért lett négy hónap, azt válaszolta, hogy a teendők sürgető volta és a hitelprogram még függőben levő nagyságrendje ezt indokolta.

A görög hatóságok - olvasható a tanácskozásról kiadott közleményben - kifejezésre juttatták szilárd elkötelezettségüket az átfogó és mély strukturális reformok végrehajtása mellett, ami tartósan javítja majd a növekedési és foglalkoztatási esélyeket, biztosítja a pénzügyi szektor stabilitását és ellenállóképességét, illetve előmozdítja a társadalmi igazságosságot. Egyúttal megerősítették, hogy minden hitelezőjükkel szemben tiszteletben tartják és időben teljesítik minden pénzügyi kötelezettségüket.

Ideje volt

A megállapodás előtt egyes elemzők pénteken a CNBC-n már azt fejtegették, hogy Görögországot ki kellene-e léptetni az eurózónából. Sőt, már a párhuzam is megszületett: Elena Panaritisz volt görög parlamenti képviselő és a Világbank volt szakértője a helyzetet a 2008-as Lehman Brothers csődjéhez hasonlította, amely végül hatalmas globális pénzügyi válság kirobbantó elemévé vált.

A piaci megfigyelők ugyanis az eurózónás döntéshozók - csak úgy mint az amerikai döntéshozók a nagybank csődjekor - azt akarják a világnak megmutatni, hogy ennél többet már nem engednek - ennek az eredménye pedig Görögország kiléptetése lehet az eurózónából.

Most úgy tűnik egyelőre elkerülhetjük ezt a forgatókönyvet...