BUX
39279

Melyek a legnépesebb országok a Földön? - Meg fog lepődni a sorrenden!

A Föld népessége valamikor 2017 első felében éri el a 7,5 milliárdot. Ötven évvel ezelőtt még csak 3 milliárd 450 millióan laktunk a bolygón, és azóta a legnépesebb országok listája alaposan átrendeződött. Az akkori top 12-be a Szovjetunióval együtt még 4 európai állam fért bele, a mai top-20-ba már csak Orosz- és Németország, miközben Ugandában már többen élnek, mint a negyvenszer akkora területtel és nyolcvanszor nagyobb GDP-vel rendelkező Kanadában.

Korányi G. Tamás, 2017. január 25. szerda, 13:36

A világ országainak legfrissebb - a 2017 elejére számított -, az ENSZ által közzétett népességi adatai nem egy sokkoló meglepetést tartalmaznak azoknak, akik még mindig az évtizedekkel ezelőtt tanultak alapján rendezik sorba magukban az államokat.

Azt még helyesen tudjuk, hogy a világ legnépesebb országa Kína (2017 elején 1 milliárd 388 millió lakossal, ami pont a duplája a fél évszázaddal ezelőttinek). Ha nem változik a jelenlegi trend, 2023-ra megelőzi india. Utóbbiban idén 1 milliárd 342 millióan élnek, szemben az ötven évvel ezelőtti 480 millióval. India népessége tavaly 15,7 millióval gyarapodott, míg Kínáé csak 6 millióval.

A Szovjetunió fölbomlása óta stabilan őrzi harmadik helyét az USA (326 millió fő), lakossága az utóbbi ötven évben 130 millióval gyarapodott.A negyedik legnépesebb ország viszont a fél évszázada 106 millióval még csak a hatodik helyen álló Indonézia ( 263 millió fő), amely egyben a világ legnépesebb muszlim országa. Indonéziában alig negyedével kevesebb muszlim él (245 milió), mint az arab országokban Marokkótól Irakig (325 millió).

Latin-Amerika legnépesebb országa változatlanul a 211 milliós Brazília, amelyben fél évszázada 82 millióan éltek.Az akkor 41 milliós Mexikó népességrobbanása hasonló arányú, most 130 millióan élnek az USA déli szomszédjában. Érdekes, hogy akkor az USA-ban ötször, ma már csak két és félszer élnek többen. A dél-amerikai kontinens korábbi második helyezettjét, Argentínát (44 millió fő, míg 1967-ben éppen a fele, 22 millió), már megelőzte a 49 milliós Kolumbia, amelynek fél évszázada még csupán 18 millió lakója volt. A 32 milliós Peru megelőzte a fél évszázada még népesebb, most 18 milliós Chilét.

A világranglista ötödik helyén a 196 milliós Pakisztán, a hetediken a 165 milliós Banglades áll. (Az utóbbi egyébként a világ legnagyobb népsűrűségét is magáénak mondhatja, négyzetkilométerenként 1266 fővel, ennél csak a városállamok dicsekedhetnek több lakóval). E két ország 1967-ben még egybe tartozott és együtt is csak 105 millió lakója volt. A most hetedik legnépesebb Nigéria (192 millió fő) lakossága a bagladesihez hasonló ütemben gyarapodott 50 év alatt: 58 millióról, a 3,3-szorosára. Ezt az országot is megelőzi a 12. helyen álló 104 milliós Etiópia, amelynek fél évszázada (az azóta függetlenné vált Eritrea nélkül) mindössze 21 millió lakosa volt. A növekedési rekorder nemcsak Afrikában, de az egész világon Kongó, amelynek fél évszázada -  már amennyire az akkori becsléseknek hinni lehet - 15 millió lakosa volt, idén pedig - ugyancsak a becslések alapján - már 82 millió, mivel az éves átlagosa növekmény elérte a 2,5 milliót.

A XX század elején még a népesedési ranglista első tíz helyén álló ipari államok közül a 126 milliós Japán a 11., Németország 81 millióval a 18., Nagy Britannia (65 millió) Franciaország (64 millió) és Olaszország (60 millió) a 21-23. helyen állnak. utóbbiak fél évszázaddal ezelőtt 55,49 és 53 millió lakossal még benne voltak az első tizenötben. A 27 éve egyesült Németország mai lakossága alig 4 millióval töb, mint fél évszázada az akkori NDK és NSZK meg Nyugat Berlin népessége volt. Persze, az akkor a világlista 46., ma a 91. helyén álló Magyarország demográfiai mutatói még rosszabbak: a magyar lakosságszám 10,2 millióról 9,8 millióra csökkent, és az akkor 7 milliós Svédország és Portugália, illetve az akkor 5 milliós Haiti is mára előzött minket.

Az igazi nagy vesztes Oroszország, amely 143 millió lakosával a kilencedik helyen áll, és megjósolható, hogy stagnáló népességével 2026-ra a 10., 2031-re Etiópia után a 11. helyre szorulhat vissza a globális listán, ha a mostani trendek nem változnak. Fél évszázada viszont az akkori Szovjetunió 232 millió lakosával még bőven (ötödével) előzte az USA-t és háromszor annyian éltek ott, mint Brazíliában. Igaz, ha az egykori szovjet államokat összesítjük, ma 294 millió lakost látunk, de ez még mindig kevesebb, mint az USA-é.

A százmilliós határt már elhagyta a Fülöp-szigetek (104 millió), közelíti a 95 milliós Egyiptom és Vietnam. Előbbi fél évszázada 30, utóbbi - még két egymással háborúzó részre szabdalva - 35 millió fős volt.

Az idei top-20-ban még Irán (81 millió) Törökország ( 80 millió), és Thaiföld( 68 millió) fért bele,. A három egykori gyarmattartó nyugat-európai országot Tanzánia (57 millió) és Dél-Afrika (55 millió) követi, de meglepő, hogy például Kenya (48 millió fő) megelőzi Spanyolországot (46 millió), Uganda (41 millió) pedig előzi Kanadát (37 millió), Mozambik (29 millió) pedig Ausztráliát (25 millió). Az alig Magyarország méretű Malawiban többen laknak (18 millió fő), mint a harmincszor nagyobb Kazahsztánban.

A Közel-Keleten is háromszor-négyszer nagyobb a lakosság, mint fél évszázada. A rekorder a 8,3 milliós Izrael, értelemszerűen főként a bevándorlás miatt, de a palesztin területek népessége is 5 millióra nőtt az 1967-es háború idején mért másfél millió főről. Jordánia ez idő alatt 2 millióról 7,8 millióra gyarapodott. Még sokkolóbb Szaúd-Arábia teljesítménye: a 6,3 milliós lakosság ugyanis mára 33 millióra nőtt. Hongkongban is már többen (7,4 millió) élnek, mint egész Bulgáriában, utóbbi 7 milliós népessége 1 millióval csökkent 1967 óta.

Az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Hivatalának népesedési listáján csak az utolsó hely változatlan: a 233 államot és a brit, illetve a francia tengerentúli területeket magába foglaló táblázat végén idén is - mint fél évszázada - a Vatikán áll, ezúttal 801 lakossal.