Barack Obama amerikai elnök ezen a héten már másodszor bírálta az európai kormányokat, mondván: "nem kezelik olyan hatékonyan a pénzügyi és fiskális problémáikat, ahogyan tudnák", azaz nem adnak kellő erejű választ az adósságválság kihívására. Európa pénzügyi krízisben van, ami megrémíti az egész világot - tette hozzá. Az elnök szerint ez az egyik legfontosabb tényező, amely a következő hónapokban hatással lesz az USA gazdaságára is. Ötleteket ugyanakkor nem adott arra vonatkozóan, mit kellene tenniük kollégáinak.

Az elnök beszéde után Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője azt nyilatkozta, hogy az amerikai vezetés kapcsolatban van az európai kormányokkal, igyekszik cselekvésre ösztönözni azokat. Az Obama-adminisztrációt ugyan aggasztják a fejlemények, de biztosak benne, hogy Európának van elegendő pénzügyi ereje a válság rendezéséhez - szögezte le. Az elnök eközben hazai pályán is nehéz meccset vív. A képviselőházban többségben lévő republikánusok nem támogatják munkahelyteremtő programját, amellyel némi életet akart lehelni a gazdaságba az egy év múlva esedékes elnökválasztás előtt.

El kell vinni innen a pénzt?

A befektetők háromnegyede úgy véli, hogy az eurózóna gazdasága recesszióba hanyatlik a következő 12 hónapban, 53 százalékuk szerint a bankrendszer helyzete - a pénzintézetek birtokában lévő államkötvények értékvesztése miatt - tovább romlik és 72 százalékuk szerint jövőre egy állam elhagyja a közös európai valutát használó országok közösségét - derül ki a Bloomberg szokásos negyedéves felméréséből, amelyet a hírügynökség előfizetőinek körében végeznek. A múlt héten készült közvélemény-kutatásban megszólalók több mint egyharmada úgy véli, hogy Európa problémái visszarántják a világgazdaság egészét is.

A válaszadók jelezték, hogy a sötét kilátások miatt elviszik a pénzüket Európából. Kevesebb mint ötödük véli úgy, hogy az itteni piacok kínálják majd a legjobb befektetési lehetőséget 2012-ben - ez kevesebb mint a fele azok arányának, akik az USA-t tarják a legkedvezőbb célpontnak. A megkérdezettek 53 százaléka úgy véli, Európa nyújtja a legrosszabb lehetőségeket a tőke fialtatására, 56 százalékuk a következő fél évben mérsékelni akarja kitettségét az eurónak. Még az eurózónán belüli székhellyel rendelkező befektetők harmada is így nyilatkozott. A felmérés résztvevőinek fele az Euro Stoxx 50 tőzsdeindexe esését várja.

Görögországnak annyi, Portugália és Írország megúszhatja

Óriási többségben vannak azok - nyolcvan százalék az arányuk -, akik szerint az övezet gazdasága hanyatlik, az ázsiai válaszadók fele szerint Európa betegsége jövőre világgazdasági válságot okoz. Az európai és amerikai befektetők körében csak 34 százalék azok aránya, akik erre számítanak.

A görög államcsődöt ugyanakkor lényegében mindenki elkönyvelte: a megkérdezettek 93 százaléka számít erre. Májusban még csak nyolc százalék volt a fizetésképtelenséget jóslók aránya. Portugália esetén 56 százalék a csődöt várók aránya, mi három százalékponttal kevesebb a fél évvel ezelőttitől. Írország megítélése Portugáliáéhoz hasonlóan alakul. Spanyolország és Olaszország a válaszadók közel kétharmada szerint képes lesz törleszteni adósságait, Nagy-Britannia és Franciaország esetén 90 százalék az optimistán nyilatkozó befektetők aránya.

Szégyenpadon a politikusok

A válaszadók szerint a politikusok rossz teljesítményt nyújtanak, a megkérdezettek több mint fele szociális instabilitásra, esetenként lázadásokra számít a következő 12 hónapban. Az európai döntéshozók mindössze a megkérdezettek 11 százaléka szerint kezelik jól a válságot, míg az USA vezetése esetén 67 százalék a pozitívan nyilatkozók aránya. Angela Merkel kancellár tevékenységét a befektetők 59, Nicolas Sarkozy francai elnökét 71 százalékuk ítéli rossznak. Merkel esetén fél éve még többségben voltak a pozitívan nyilatkozók.

A bankok megítélése a nagy bajban lévő eurózóna-tagországokéhoz hasonlít. A válaszadók 80 százaléka szerint a Société Generale imázsa romlott az elmúlt fél évben, 71 százalékuk szerint ugyanez a helyzet a BNP Paribas-val is. A svájci UBS hírnevét a befektetők 90 százaléka szerint alaposan megtépázta, hogy egyik kereskedője nem engedélyezett ügyleteivel 2,3 milliárd dollár kárt okozott a banknak.