A balkáni országok egészségügyi szakértői figyelmeztetik kormányaikat, hogy ha nem tesznek sürgősen lépéseket az egészségügyi személyzet fizetésének és munkakörülményeinek rendezésére, válságos helyzet alakulhat ki - írta a Southeast European Times (SETimes). A térség országai már most sem közelítik meg az európai átlagot, ahol 380 orvos jut 100 ezer lakosra. A kormányok igyekeznek javítani a helyzetet, de egyelőre nem sok sikerrel.

A horvát nemzeti egészségfejlesztési stratégia, amelyet tavaly fogadott el a kormány, célul tűzi ki az orvosegyetemi hallgatók számának növelését, a fizetések emelését és a munkakörülmények javítását. A szolgáltatások javítását is segíti a szakirányok számának növelése, és fontos ösztönző, hogy az orvosi kamara javaslatára végre fizetést kapnak a rezidensek. Ezzel együtt ahhoz, hogy az orvosokkal való ellátottság európai szintjét elérje az ország, 4300 orvos hiányzik - állapította meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

A szervezet adatai szerint az elmúlt két évben megháromszorozódott a Bosznia-Hercegovinából kivándorló orvosok és egészségügyi dolgozók száma, így 100 ezer lakosra már csak 173 orvos jut, az európai átlag fele. Az emigrációs hullám nem meglepő annak fényében, hogy ott az orvosok alapfizetése havi 700 euró, míg például Szlovéniában 3 500. Az orvosok közül sokan alig hogy kézhez kapják diplomájukat máris távoznak külföldre.

Hasonló ebből a szempontból a helyzet Szerbiában is, ahol a belgrádi egyetemen évente 500, szakorvosi vizsgát letevő orvos közül sokan azonnal emigrálnak. A szakképzett orvosok hiányát jól példázza, hogy Szerbia 2012-ben ajándékba kapott Japántól 30 mamográfot - de nem talált hozzá radiológusokat, akik működtetni tudták volna azokat. Ennek dacára - ellentétben Horvátországgal - még csak kísérlet sem történt a kormány és a szakmai szervezetek részéről a helyzet kezeléséhez szükséges stratégia kidolgozására. Az országban mintegy 23 ezer orvos dolgozik, a felük szakorvos, de nagy a hiány aneszteziológusokból, radiológusokból, szívsebészekből és patológusokból.

A SETimes szerint Románia 67 kórházat zárt be 2011-ben az orvoshiány miatt, illetve alakított át rendelőintézetté vagy elfekvővé. Az ország a rendszerváltás óta mintegy 15 ezer orvost vesztett el, ebből csaknem 2000-et 2012-ben. A 2010-ben végzett mintegy 6300 orvosegyetemi hallgatónak több mint 20 százaléka a diploma megszerzése után azonnal Nyugat-Európába távozott a jobb fizetés reményében.

Eugen Nicolaescu egészségügyminiszter a múlt hónapban a ziare.comnak úgy nyilatkozott, hogy felemelik az orvosok fizetését, azonban sem összeget, sem időpontot nem jelölt meg. A megalázó fizetések szinte kikényszerítik a korrupciót és a hálapénzeket.

A Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) szerint a kórházi rezidensek havi 200 euró körül keresnek, a szakorvosok 500 eurót - ez alig többre elég egy bukaresti lakás bérleti díjánál. Független szervezetek felmérései szerint a romániai betegek több mint 60 százaléka adott hálapénzt az egészségügyben, és 59 százaléknak az a véleménye, hogy a hálapénz az egyetlen garancia arra, hogy tisztességes kórház ellátást kapjanak.