A miniszterek tanácsa hétfőn Görögország és Olaszország nemzetközi védelme érdekében ideiglenes intézkedésekről fogadott el határozatot, amelynek értelmében átmeneti és kivételes áthelyezési mechanizmust léptetnek életbe. Ennek keretében két év alatt a két frontországból - Görögországból és Olaszországból - helyeznek át menekülteket más tagállamokba. Az intézkedés csak azokra a nemzetközi védelemre szoruló menedékkérőkre vonatkozik, akik e két ország területére érkeztek vagy érkeznek 2015 augusztus 15 és 2017 szeptember 17 között. Az erről szóló hétfő délutáni közleményt követően este a miniszterek tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg uniós nagykövetsége közölte: az uniós tagállamok belügyminiszterei elvi megállapodásra jutottak az eddigi negyvenezren túl további 120 ezer menedékkérő elosztásáról is a tagországok között - jelentette az MTI. A javaslatot hivatalosan az október 8-ai belügyi tanács alkalmával fogadhatják el.

Jean Asselborn az ülést elnöklő, luxembourgi bevándorlási és menekültügyi miniszter örömmel fogadta a délután bejelentett döntést, fontos politikai üzenetnek nevezte. Ez azt is jelenti, hogy a nemzetközi védelemben részesülő menedékkérők áthelyezése gyorsan elkezdődhet - jegyezte meg a tárgyalás után kiadott közlemény szerint. A hétfői döntéssel ugyanakkor az úgynevezett hotspotok működésének is megteremtődött a szükséges jogi alapja, hogy megkezdhessék a működésüket Görögországban és Olaszországban.

>>Dől a dominó - sorra zárják le a határokat

Assselborn továbbá hozzátette: most, hogy a tanács a további sürgős áthelyezések javaslatát is megvitatja, fontos, hogy az első mechanizmust felállították és hogy lássák, az miként kezdi el kifejteni hatását.

Az uniós kormányok képviselői a július 20-i tanácsi ülésen 32 256 fő elosztásáról állapodtak meg, továbbá arról, hogy 2015 decemberig a 40 ezres létszám elérésének célját szem előtt tartva, a 2015. június 25-26-i uniós csúcson vállaltakkal összhangban felülvizsgálják ezt a számot.

A migránsokat befogadó országok 6 ezer eurós átalányt kapnak minden áthelyezett fő után. A közleményből továbbá még kiderül: Dánia és az Egyesült Királyság nem vesz részt a programban.

Az ülésről kiadott dokumentumban Magyarország sem szerepel, azaz - ahogy ezt Orbán Viktor miniszterelnök akarta - nem kerültünk be a frontországok közé, így a nekik járó segítségtől is elesik Magyarország.

Így mentek be az ülésre a miniszterek

Johanna Mikl-Leitner osztrák miniszter a megbeszélésekre érkezve közölte, hogy országa Németország példáját fogja követni, ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést, ami pár órán belül meg is kezdődhet, és erről hivatalosan értesítik Brüsszelt.

Robert Kalinák szlovák belügyminiszter rámutatott, hogy a szlovák-magyar határon nem állították vissza a határellenőrzést, mindössze fokozták a rendőri jelenlétet: nem állítanak meg minden autót, csak azokat, amelyek gyanúsak.

Jean Asselborn, a tanácskozáson elnöklő luxemburgi miniszter reményét fejezte ki, hogy a német intézkedés csak rövid ideig lesz érvényben. Egyúttal arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tagállami kormányoknak meg kell állapodniuk 160 ezer menedékkérő szétosztásáról. "Ha ma nem sikerül megoldást találni, ki fog törni a káosz, beindul a dominóhatás, és a Schengeni Övezet széthullik" - fogalmazott Asselborn. (Ez a megállapodás született meg tehát estére.)

A luxemburgi miniszter leszögezte, hogy nem az európai értékeket kell újrafogalmazni, hanem konkrét döntésekről kell határozni. Asselborn azt is világossá tette, hogy a menedékkérelmek feldolgozásának gyorsítását szolgálni hivatott úgynevezett hotspotoknak meg kell kezdeniük működésüket mielőtt bárkit is áttelepítenének valahova.
Egy újságírói kérdésre válaszolva a szociáldemokrata politikus azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak is a megoldás és nem a probléma részének kell lennie, valamint, hogy mind a tanács, mind az Európai Bizottság szeretne segíteni Magyarországnak, de Budapest akarata ellenére ez nem lehetséges.

Kalinák szlovák belügyminiszter is világossá tette, hogy országa nem tekinti megoldásnak a kvótákat. Mint mondta, azoknak az országoknak kell segíteni, amelyeknek a leginkább szükségük van rá, illetve segíteni kell azoknak, akik törökországi, libanoni és jordániai menekülttáborokban vannak, hogy az áramlás megállítható legyen. Úgy vélte például, hogy Görögországban nincs 170 ezer migráns, csak áthaladnak az országon, ezért azoknak a nyugati országoknak kell leginkább segíteni, ahová a menedékkérők tartanak. A szlovák politikus szerint a múlt hét éppen azt mutatta meg, hogy a kvóták nem működnének, mert a migránsok Ausztriában sem akarnak menedéket kérni, pedig az - mint mondta - elég szép és békés ország. "Onnan is az életükre leselkedő veszély elől menekülnek? Nem hiszem" - mondta Kalinák, aki szerint a kvóták szerint szétosztott menekülteket nem lehet erővel ott tartani, ahová küldenék őket, és két nap után úgyis elindulnának ismét Németországba.

A magyar-szerb határon épített kerítésről és a magyarországi törvénymódosításokról a szlovák politikus azt mondta: érti, hogy Magyarország miért hozta meg ezeket a döntéseket.

A francia és a német belügyminiszter közösen állt az újságírók elé Brüsszelben. Bernard Cazeneuve francia miniszter arról beszélt, hogy semmiképpen nem kezdődhet meg a menekültek áttelepítése, míg az unió külső határait nem sikerül hatékonyan ellenőrizni, és nem állnak fel a hotspotok. A miniszter hangsúlyozta, hogy a hotspotokon el kell választani azokat, akik jogosultak menekültstátusra a gazdasági bevándorlóktól, és utóbbiak mielőbbi hazaküldése érdekében minél előbb tető alá kell hozni hazájukkal az úgynevezett visszafogadási egyezményeket.

Cazeneuve rámutatott emellett az együttműködés fontosságára azokkal az országokkal, amelyek jelenleg legnagyobb számban fogadják a menekülteket, például Törökországgal. Német kollégája, Thomas de Maiziere egyenesen úgy fogalmazott, hogy több pénzt kell fordítani a törökországi menekülttáborokban lévőkre annak érdekében, hogy ne induljanak útnak Európába. A francia miniszter emellett azt is közölte, hogy a menekültek majdani szétosztása a tagállamok között csakis a hotspotokon keresztül képzelhető el, és "nem káoszban és rendezetlenül".