A horvát belügyminisztérium adatai szerint a magyar-szerb zöldhatár szeptember közepén történt lezárása óta kevesebb mint 459 ezer illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba. Hétfőn 3060 migráns lépte át a szerb-horvát határt.

Ranko Ostojic horvát belügyminiszter újságíróknak Bródban azt mondta: a gazdasági migránsok, akik nem háború sújtotta területről érkeznek, továbbra sem folytathatják útjukat Nyugat-Európa felé a nyugat-balkáni útvonalon, és ez mindaddig így marad amíg az Európai Uniónak erről nem lesz egyértelmű álláspontja. Hozzátette: félő azonban, hogy a macedón-görög határon történő feltartóztatásuk új útvonal, vagyis Bulgária felé tereli majd őket. A belügyminiszter szerint korábban a gazdasági bevándorlók a migránsáradat 1,6 százalékát tették ki, most ez a szám 6,3 százalékra nőtt.

Szlovéniában - a legfrissebb ljubljanai adatok szerint - október közepe óta 281 682 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba, csak novemberben 164 313-at. Vasárnap 2843, hétfőn 4274, kedden 12 óráig 742 újabb migráns lépte át a horvát-szlovén határt. Ausztriába október 20. óta 271 149 közel-keleti menekült távozott Szlovéniából.

Merkel: ismét felszökhet az EU-ba belépő menekültek száma

Angela Merkel német kancellár szerint a Szíria térségében működő menekülttáborok súlyos alulfinanszírozottsága miatt ismét magasra szökhet az Európai Unió felé elinduló menekültek száma. Merkel kedden Berlinben John Key új-zélandi miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után sajtótájékoztatón elfogadhatatlannak nevezte, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) megígért támogatások csaknem 50 százaléka nem érkezett meg a menekülteket ellátó nemzetközi szervezethez. A pénzhiány miatt ismét "nagyon sok ember" kelhet útra az EU felé - figyelmeztetett a német kancellár.

A Németországba érkező menedékkérők száma viszont egyelőre csökken. A határellenőrzésért felelős szövetségi rendőrség hétfőn 3725 illegális határátlépést regisztrált, ez több mint 40 százalékos visszaesés az egy héttel korábbi 6718-hoz képest. A szövetségi rendőrség kimutatása a Németországba jogcím nélkül belépő emberek számára vonatkozik. Ők nem mind helyben kívánnak menedékjogi kérelmet benyújtani, vannak köztük, akik csak átutaznak az országon, például Svédország felé.

A Németországban maradni szándékozó emberek számát a menedékkérők regisztrálását és tartományok közötti elosztását szolgáló EASY (Erstverteilung von Asylbegehrenden, azaz menedékkérők elsődleges elosztása) nevű nyilvántartási rendszer mutatja meg. Ebben kedden kiszivárgott adatok szerint az év elejétől november 29-ig mintegy 953 ezer ember adatait rögzítették. A menedékkérők száma így november végén már bő 150 ezerrel meghaladta a kormány egész évre szóló előrejelzésében szereplő 800 ezret.

Késik az újabb menekültügyi csomag

Németországban drámaian fölerősödött a menekülthullám a Magyarországról induló menedékkérők beengedéséről szeptember 5-ére virradóra hozott döntés óta, az időközben eltelt szűk negyedévben több mint 500 ezer menedékkérő érkezett az országba. Ekkora tömeg érkezésére még nem volt példa a modern menekültügy 1953-ban kezdődött németországi történetében.

A kormány egy sor intézkedéssel igyekszik kezelni a helyzetet, de az újabb menekültügyi csomag Merkel keddi tájékoztatása szerint késik. A kancellár az új-zélandi kormányfővel tartott megbeszélés utáni sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy az új reformcsomag az eredeti tervekkel ellentétben nem lép életbe 2016. január 1-jén, mert még nem ért véget a koalíciós pártok egyeztetése a tervezett jogszabályokról.

A reformok a kormánypártok - a jobbközép CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) - vezetőinek november elején kötött megállapodásán alapulnak. A megállapodás legfőbb eleme, hogy különleges befogadóállomásokat alakítanak ki, amelyekben csak a biztonságos országokból származó menedékkérőket helyezik el. Ügyükben az úgynevezett repülőtéri eljárás mintájára járnak el, ami azt jelenti, hogy a menedékjogi kérelmet egy hét alatt kell elbírálni, a döntés elleni jogorvoslatra pedig legfeljebb további két hét áll rendelkezésre.

További fontos elem, hogy két évre felfüggesztik a családegyesítés lehetőségét az oltalmazottak, vagyis azon menedékkérők esetében, akik ugyan nem jogosultak menekültstátusra, de Németországban maradhatnak valamilyen ok miatt, például azért, mert hazájukban halálbüntetés fenyegetné őket. Sajtóértesülések szerint elsősorban ezzel kapcsolatban van vita a koalícióban. Az SPD igyekszik kivonni a rendelkezés hatálya alól a kiskorú, beteg vagy más ok miatt veszélyeztetett oltalmazottakat, a CDU/CSU pedig ezt ellenzi

Az SPD továbbá sürgeti, hogy az új reformcsomaggal együtt ültessenek át a német jogrendbe két uniós irányelvet, amelyek a különösen veszélyeztetett menekültek elhelyezésének és egészségügyi ellátásának javításáról szólnak. A koalíciós társ ezt ellenzi, arra hivatkozva, hogy a menekülteknek kedvező irányelvek átültetése ellentétes az új menekültügyi csomag fő "üzenetével", a menekültek számának csökkentésére irányuló szándékkal.