Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Ausztriától Macedóniáig minden ország lezárhatja a határát, erről egy héten belül dönthet az Európai Unió - közölte diplomáciai forrásokra hivatkozva a Danas című szerbiai napilap csütörtökön. A meg nem nevezett informátorok azt mondták az újságnak: a biztonsági szolgálatok koordinációjáért felelős szerbiai testület keddi ülésén elfogadtak egy tervet, amely szerint minden belügyi szervet be kell majd vetni a határok lezárása érdekében. A Danasnak nyilatkozók szerint ez elkerülhetetlen, és a jelenlegi helyzetben igen összetett feladat lesz.

A lap információi szerint az Európai Unió a következő egy hétben dönthet a határok lezárásáról, ez azonban csak akkor lesz megvalósítható, ha Törökország is hajlandó az együttműködésre.

"Amennyiben Törökország nem akar együttműködni, a nyomás Görögországra hárul, és teljesen bizonyos, hogy Görögország nem fogja azt bírni. Ebben az esetben drasztikusabb lépéseket kell életbe léptetni a határokon, mert a migránsokat vissza kell onnan szorítani, az pedig teljesen biztos, hogy csak erőszak alkalmazásával lesz lehetséges" - figyelmeztettek a Danasnak nyilatkozó diplomáciai források, és felhívták a figyelmet arra, hogy egy ilyen forgatókönyv esetében, a szerb-magyar, illetve a szerb-horvát határon történt összetűzésekhez hasonló, vagy annál erőszakosabb incidensekre lehet számítani.

A lap azt írta, hogy a határzárakról szóló döntés gyorsan megszületik majd, ezt pedig az alapozhatta meg, hogy Angela Merkel német kancellár a párizsi merényletek után már nem tudja védeni a nyitott határokra vonatkozó elképzelést. Az uniós külügyminiszterek pénteki találkozója ebből a szempontból kulcsfontosságú lesz - írta a belgrádi lap.

Származás szerint szűrik a migránsokat

Csütörtök délelőtt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) belgrádi irodája az MTI tudósítójával azt közölte, hogy Szerbia és Macedónia korlátozta a beáramló migránsáradatot, és csak a szíriai, iraki és afgán bevándorlókat engedi át. Aleksandar Vulin szerb szociálisügyi miniszter kijelentette: horvát és szlovén bejelentések miatt hozták meg a döntést.

Melita Sunjic, az UNHCR belgrádi szóvivője elmondta, hogy szerda 18 óra óta a szerb hatóságok a szerb-macedón határról visszafordítják mindazokat, akik nem szíriai, iraki vagy afgán állampolgárok, illetve az utóbbi három csoportból is azokat, akik nem rendelkeznek görög vagy macedón regisztrációs papírokkal. Eddig mintegy száz embert küldtek vissza Macedóniába. A szerb-macedón határ melletti Presevóban jelenleg nem végeznek regisztrációt, mindenkit visszaküldenek, akit korábban nem vettek nyilvántartásba Görögországban vagy Macedóniában.

Vulin szerb szociálisügyi miniszter csütörtökön a szerb sajtónak azt mondta, azok nem léphetnek be Szerbiába, akik Szlovénia és Horvátország szerint gazdasági bevándorlóknak számítanak, azaz nem háború sújtotta övezetből érkeznek. "Nem engedhetünk be senkit Szerbiába, aki nem tudja majd folytatni az útját" - szögezte le a Vulin. Felhívta a figyelmet arra, hogy a problémát csak a migránsútvonalon fekvő országok együttműködésével lehet megoldani, az egyoldalú lépések károsak lehetnek, és csak újabb gondokat okoznának.

Az éjszaka a szerb-horvát határon is hasonló intézkedéseket vezettek be, a Bródba (Slavonski Brod) induló vonatokra csak a szíriaiakat, irakiakat, afgánokat és pakisztániakat engedték fel. Így Sidnél körülbelül 440-en ragadtak arra várva, hogy a hatóságok megváltoztassák döntésüket. Sunjic közölte, hogy éjszaka körülbelül 300-an a mezőn keresztül próbáltak meg átjutni Horvátországba, a hatóságok azonban visszaszorították őket.

Az UNHCR belgrádi szóvivője hozzátette, hogy Macedónia éjjel háromkor zárta le a határait a szerbbel megegyező kritériumok alapján, így mintegy százan rekedtek Görögország és Macedónia között.

Szlovénia is hasonló döntést hozott, a szlovén-horvát határról is visszafordítják a gazdasági migránsokat.

Belgium börtönbe zárná és megfigyelné a visszatérő dzsihádistákat

Csütörtökön elmondott beszédében Charles Michel belga miniszterelnök a szövetségi parlament alsóházában arról beszélt, hogy börtönbe zárná, elektronikusan nyomon követné és megfigyelné az országba visszatérő dzsihádistákat Belgium.

A kormányfő a javaslat ismertetése mellett hangsúlyozta, hogy határozottan, de a jogállamiság elveit tiszteletben tartva kell fellépni a terrorizmus ellen. A vallon liberális politikus hangsúlyozta a gyűlöletbeszéd elleni fellépés, a biztonsági szolgálatok megerősítése és a nemzetközi fellépés fontosságát.