Nagyon sok közép-kelet európai ország viszonylag gyengén teljesített a 2007-2013-as időszakban abból a szempontból, hogy milyen mértékben voltak képesek lehívni az unió által számukra biztosított forrásokat. Ez azonban inkább az adott országok gazdaságpolitikájának, intézményrendszerének a hibája, semmint a brüsszeli bürokráciáé - vonták le a következtetést az Erste Bank bécsi elemzői a berlini fal leomlásának 25 évfordulója alkalmából tartott előadásukon.

A bank szakértői szerint egyértelmű fordított korreláció mutatható ki az adott országban uralkodó korrupció mértéke és az ország abszorpciós rátája között. Azaz minél kevésbé korrupt az adott ország, annál nagyobb arányban volt képes lehívni a számára rendelkezésre álló EU-s forrásokat. A korrupció mértékének bemutatására az Erste a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexét használták a szakértők. Ez alapján a legkevésbé korrupt országnak a régió uniós tagállamai között Észtország bizonyult, a leginkább korruptnak pedig Románia. A rendelkezésre álló források közül Észtországnak sikerült arányaiban a legtöbb uniós forrást lehívnia a 2007-2013-as időszakban, míg Romániának a legkevesebbet.

Hol van Magyarország?

Hasonlóan erős az összefüggés az adott országokban a korrupció szintje és a közintézmények színvonala között, a kevésbé korrupt országokban az intézményrendszer minősége is sokkal jobb. Mindkét ismérv alapján Magyarország a rangsor második felében helyezkedik el, nálunk kevesebb forrást arányaiban Csehország, Szlovákia és Románia tudott lehívni, ezekben az országokban az intézményrendszer színvonala is alacsonyabb, de a korrupciós index alapján is rosszabb a helyzet (kivétel Lettország, amely a TI szerint korruptabb, de több forrást hívott le).

Az elmúlt 25 évben a régió országai hatalmas utat tettek meg - mutattak rá az Erste elemzői. Míg 1989-ben az egy főre jutó GDP a régióban átlagosan 45 százaléka volt az Európai Gazdasági Közösség tagállamai átlagának, addig ez az érték mára 65 százalékosra nőtt. A régió országaiban a fejlődés ebben az időszakban természetesen nem egyenes vonalú volt, inkább az két lépés előre - egy lépés hátra volt a jellemző folyamat - mondta Juraj Kotion, az Erste makroelemzési osztályának vezetője.

Mik a kitörési pontok?

A régió jövőjének növekedési potenciálja szempontjából a szakértők kiemelt fontosságúnak tartják az intézményrendszer sikeres átalakítását és a korrupció visszaszorítását. A régió mindegyik országának kihívást jelent a munkaképes korú lakosság arányának csökkenése, szerintük ez ellen a nők munkaerő piaci részvételének emelkedésével, valamint a munkával töltött évek számának növelésével lehetne hatékonyan küzdeni. Javítani kell az oktatási rendszert is a régió országaiban. Kitörési pontot jelenthet az informatikai szektor nagyobb mértékű támogatása is. Kiemelt fontosságú terület lehet a következő években az infrastruktúra fejlesztése, az energetikai és a hadiipari szektor és a gazdaság energiahatékonyságának növelése is - véli a szakértők.