Mennyibe kerül a briteknek a brexit?

A brit kormány 3 milliárd fontot (több mint ezermilliárd forintot) különít el a brit EU-tagság megszűnésével összefüggő bármilyen jövőbeni pótlólagos finanszírozási igényre - mondta a következő pénzügyi év költségvetési tervezetét ismertetve szerdán a brit pénzügyminiszter.
Szepesi Anita, 2017. november 22. szerda, 17:02

Philip Hammond a londoni alsóházban felszólalva közölte azt is, hogy a korábbi előrejelzéseknél gyengébb gazdasági növekedés várható az idén - írta az MTI.

Hammond kijelentette: a kormány a most bejelentett, két évre szóló 3 milliárd fontos brexit-alapon túl is kész további költségvetési forrásokat felszabadítani "szükség esetére". Hozzátette: a kabinet a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folyó tárgyalások "minden lehetséges végkimenetelére" felkészül.

A pénzügyminiszter közölte azt is, hogy a kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő Költségvetési Felelősség Hivatalának (OBR) módosított prognózisa szerint a brit hazai össztermék (GDP) az idén a korábban várt 2 százalék helyett 1,5 százalékkal növekszik. Az OBR a következő években a növekedés további lassulására számít: jövőre 1,4 százalékos, 2019-ben 1,3 százalékos GDP-bővülés szerepel a friss előrejelzésében.

A hivatal prognózisa szerint a későbbi években kezdődik csak valamelyes gyorsulás: a költségvetési tervezetben foglalt távlati előrejelzés a 2020-2021-es pénzügyi évre 1,5 százalékos, 2021-2022-re 1,6 százalékos növekedést valószínűsít.

Az üzleti szektor hasonlóan borús, esetenként még borúlátóbb előrejelzéseket tart érvényben, mindenekelőtt a brexit-folyamat körüli bizonytalanságok miatt.

A brit üzleti vállalkozások érdekképviseletét ellátó Brit Kereskedelmi Kamarák legutóbbi, felülvizsgált előrejelzésében közölte, hogy jövőre 1,2 százalékos, 2019-ben 1,4 százalékos növekedést vár a brit gazdaságban.

Az üzleti szervezet a 2018-ra és 2019-re szóló GDP-növekedési becslést egyaránt rontotta: előző előrejelzésében erre a két évre 1,3 százalékos, illetve 1,5 százalékos növekedési várakozás szerepelt.

A fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) minap Londonban ismertetett éves országjelentése szerint ha a brit kormány az EU-tagság megszűnésének várható időpontjáig, 2019 márciusáig nem tud szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az EU-val, és emiatt az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép érvénybe - amely vámjellegű és egyéb akadályok megjelenésével járna a kétoldalú kereskedelemben -, az a brit gazdaság növekedési ütemét már abban az évben 1,5 százalékponttal lassítaná.

Ez akár recessziót is jelenthetne, mivel a távlati előrejelzések 2019-re 1,5 százaléknál lassabb növekedést valószínűsítenek.
A brit pénzügyminiszter által szerdán ismertetett költségvetési tervezet szerint mindazonáltal a vártnál gyengébb növekedési környezetben is folytatódik az államháztartási hiány és az államadósság leépítése.

Philip Hammond közölte: a kormány az idén 2,4 százalékos, a következő évekre 1,9, 1,6, 1,5, 1,3, végül a 2022-2023-as pénzügyi évre 1,1 százalékos deficitcélt tűzött ki.

A hazai össztermék arányában mért államadósság-ráta Hammond várakozása szerint 86,5 százalékon tetőzik az idén, és az előrejelzési távlat végét jelentő 2022-2023-as pénzügyi évben 79,1 százalékra csökken.

Hammond már egy éve, tavaly novemberben bejelentette: az EU-tagságról rendezett - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - népszavazás utáni "megváltozott" gazdasági környezetben a kormány már nem tartja magát ahhoz az eredeti célhoz, amely az évtized végére többletet tűzött ki az államháztartás egyenlegében.

Címlapkép forrása: Pixabay.com

HOZZÁSZÓLÁSOK