Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Európai Bizottság (EB) útjára indította a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervét, amelynek segítségével 2019-re megteremtené a 28 tagállam egységes tőkepiacát. A dolog azért sürgető, mert valahogy életet kellene lehelni az EU és az eurózóna gazdaságába, amihez szorosabbra kellene fonni a gazdasági és monetáris uniót. Ennek viszont még fontos alkotóelemei hiányoznak.

Az unió nagy fejtörést okozó problémája, hogy miként lehetne több forrást mobilizálni az egységes uniós piacon. Az Európai Beruházási Bank (EIB) becslései szerint EU-nak 2020-ig mintegy kétezer milliárd eurónyi beruházásra lenne szüksége. E forrás összeszedésében segíthet a tavaly novemberben bejelentett 315 milliárd eurós beruházási terv - a két összeg közötti szakadékot azonban magánforrásokból kellene előteremteni.

Honnan jöhet a pénz?

A bizottság szerint a hiányzó összeg nagy része nagy intézményi befektetőktől - biztosítók és nyugdíjalapok - jöhet. Tavaly év végi adatok szerint a biztosítók például közel 9,9 ezer milliárd eurónyi vagyont fektettek be ügyfeleik nevében - ez jól mutatja, milyen nagy jelentősége van annak, hová viszik a pénzüket.

Hiába lennének azonban a biztosítók ideálisak a hosszú távú infrastrukturális projektek finanszírozására, vonakodnak beszállni az ilyen befektetésekbe, miután az érvényben lévő szabályozás magas tőketartalékot ír elő az ilyen befektetések biztosítékaként. Nem kis részben erre vezethető vissza, hogy EU-ban a biztosítók 22 milliárd eurónyi forrást invesztáltak infrastrukturális beruházásokba, ami az általuk kezelt vagyonnak mindössze 0,3 százaléka.

Megváltoztatják a szabályokat

Ezen akar változtatni az EB, amely úgy döntött, hogy módosítja a Szolvencia II. rendeletet. Ezzel a minősített infrastrukturális projektek esetében csökkenthetik a biztosítékként tartandó tőke mennyiségét, illetve megkönnyíthetik az ágazat szereplőinek, hogy befektessenek a hosszú távú európai befektetési alapokba (ELTIF). Ha sikerülne elérni, hogy a biztosítók a jelenlegi 0,3 százaléka helyett vagyonuk 0,5 százalékát fektessék be infrastrukturális beruházásokba, azzal további 20 milliárd eurónyi forráshoz lehetne jutni. A Szolvencia II. módosításait már 2016. január 1-től hatályba léptetné az EB - az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyásával.

Visszatérhet a kiátkozott "gyermek"

Az Európai Bizottság egy nagy mumushoz, az értékpapírosításhoz is hozzányúlna. Ez az az eszköz, amelyet a szakértők a 2008-as pénzügyi válság egyik fő okozójának tartanak. Az értékpapírosítás leegyszerűsítve úgy szabadít fel banki tőkét új hitelek folyósításához, hogy továbbadja a régiek egy részét.  Fognak egy csomagra való kölcsönt - például autóhiteleket, lakás-jelzáloghiteleket, kkv-hiteleket -, és összevonják őket újabb kötvények fedezeteként. Az utóbbiakat azután eladják külső befektetőknek.

A válság után az európai értékpapírosítási piac nem igazán tért magához, amit a Bank of England, az Európai Központi Bank (ECB), az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Bizottsága (IOSCO), a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS), valamint az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) részben arra vezet vissza, hogy a bankok rossz imázsuk miatt kerülik ezt a hitelezési formát. Az EB ezen változtatni szeretne.

Több lehetőséget szeretnének

A bizottság az értékpapírosítási piac fellendítésével szeretné diverzifikálni a vállalatok (főleg kis- és közepes vállalatok) forráshoz jutását - jelenleg Európában a gazdaság teljes finanszírozásának 75-80 százalékát a bankhitelek adják. Az értékpapírosítási kibocsátás Európában 2014-ben 216 milliárd euró körül mozgott szemben a 2007-es - válság előtti  - 594 milliárd euróval. Az utóbbi töredéke is óriási tartalékot kínál.

A kkv-ra jutó értékpapírosítás csak mintegy fele volt a válság előtti szintnek: 2014-ben 36 milliárd euró ilyen hitelt folyósítottak szemben a 2007-es 77 milliárd euróval. A bizottság becslése szerint, ha az uniós értékpapírosítási kibocsátás újra elérné a válság előtti átlagot, az 100-150 milliárd euró többletfinanszírozást hozna a gazdaságnak.

A nagyobb képért kattintson!

Nem kell félni!

A bizottság háttéranyaga szerint a legrosszabbul teljesítő AAA besorolású értékpapírosított termékek mindössze 0,1 százaléka dőlt be a válság csúcsán Európában, szemben a 16 százalékos amerikai aránnyal. A kockázatosabb BBB besorolású termékek között a legrosszabbul teljesítőknek 0,2 százalékáról volt ez elmondható, szemben az amerikai 62 százalékkal.

Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy az értékpapírosítás európai visszaesése nem az e termékeken elszenvedett veszteségekre vezethető vissza, hanem inkább az értékpapírosítás megbélyegzéséhez, az e termékekre vonatkozó hatósági szigorításokhoz és a jegybankoktól a bankoknak juttatott olcsóbb, alternatív finanszírozási lehetőségekhez köthető.

Az EBA szerint azok a termékek, amelyek megfeleltek a bizottság által most is javasolt egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosítási kritériumainak, alig dőltek be. Ezzel szemben azoknak, amelyek nem feleltek meg e feltételeknek, 12 százaléka sült be.

Mit jelent az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás?

Mit jelent az "egyszerű értékpapírosítás"?
  • az értékpapírosított eszközcsomagban szereplő termékek homogén hiteleket/követeléseket kell tartalmazniuk;
  • az értékpapírosítás értékpapírosítása nem megengedett;
  • a hiteleknek elég hosszú előtörténetüknek kell lenniük ahhoz, hogy megbízható becslést lehessen a bedőlési kockázatukra adni;
  • a hitelek tulajdonjogának át kell szállnia az értékpapírosított termék kibocsátójára (például a hitel létrehozójának el kell adnia a hiteleket annak az entitásnak, amely értékpapírosítja azt)
Mit jelent az, hogy "átlátható és egységesített"?
  • az értékpapírosított hiteleket más hitelezési szabványokkal azonos standardok alapján kell létrehozni, a "kimazsolázás" nem megengedett;
  • a hitelportfóliónak legalább az öt százalékát meg kell tartania az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézetnek;
  • a dokumentációnak tartalmaznia kell a használt struktúra részleteit és a kifizetések lépcsőzetességét (például a kifizetések sorrendjét és összegét minden részletre vonatkozóan);
  • az összecsomagolt hitelek adatait folyamatosan publikálni kell egy erre dedikált honlapon;
  • a szerződési kötelezettségeket, feladatokat és felelősségeket az értékpapírosítás minden fő szereplője számára egyértelműen meg kell határozni.

Szankció is van

További biztosíték a veszélyekkel szemben, hogy a bizottság javaslata szankciókat tartalmaz a szabályok kijátszása esetére. Az értékpapírosítást kezdeményező hitelintézet, a szponzor és a kibocsátó egyaránt felel azért, hogy a befektető minden fontos információt megkapjon ahhoz, hogy az értékpapírosított termék kockázatát felmérhesse. Az adatoknak az erre a célra létrehozott website-on is hozzáférhetőeknek kell lenniük.

Azokat a termékeket, amelyek nem felelnek meg az STS-kritériumoknak, leveszik a honlapról, az értékpapírosítást kezdeményezőt pedig minimum ötmillió eurós bírság fenyegeti, de a kibocsátók éves árbevételének tíz százalékát is elérheti a büntetés összege és átmenetileg eltilthatják az STS-termékek forgalmazásától. A tagállamok emellett vádemeléssel is élhetnek velük szemben.

Az Európai Bizottság által kezdeményezett - megfelelő felügyeleti ellenőrzés alatt álló - értékpapírosítási keretszabályozást nagyon konzervatív szemlélettel, a Bank of England, az ECB, az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Bizottsága (IOSCO), a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) és az EBA szakmai javaslatai alapján dolgozták ki - szólt Jonathan Hill pénzpiacokért felelős uniós biztos érve e befektetési forma mellett, aki ezzel a kétkedőket próbálta meg megnyugtatni a javaslatcsomag bemutatásakor.