Nagyon rosszkor jött Angela Merkel német kancellárnak, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő a hét elején az EU-török megállapodás felmondásával fenyegetőzött. Erdogan kifogásolja, hogy országa nem kapta még meg a szereződés szerint járó uniós pénzügyi támogatást, illetve hogy az EU folyamatosan kifogásokat talál a törökök vízummentes bejutásának halogatására.

A török vezető mindössze 24 órával azt követően szólt be európai kollégáinak, hogy egy isztambuli ENSZ-konferencián találkozott német kollégájával - emlékeztetett a Bloomberg háttérelemzésében. A berlini kormány tagjai csak a levegőt kapkodták, hirtelen azt sem tudták, mit reagáljanak a hírre.

Baj lehet

Nem akarom kommentálni a hallottakat, csak most ismertem meg a sajtójelentéseket - mondta Thomas de Maiziere belügyminiszter. Mindent egybevetve úgy tűnik, hogy Merkelnek éppen akkora gondot okoznak idén Erdogan fenyegetőzései, mint amekkorát tavaly okoztak a számolatlanul érkező menekültek.

Törökország - felrúgva a megállapodást - megtagadhatja a Görögországból visszaküldött menekültstátus-kérők fogadását, amit a németek is pontosan tudnak. Így ez a fenyegetés belpolitika problémát okoz a német kormány fejének.

Minden bizonnyal ez is hozzájárul ahhoz, hogy bár a török-EU egyezségnek köszönhetően drasztikusan csökkent a Németországba érkező menekültek száma, nem javult a kancellár és a kormánypártok népszerűsége.

Idegeskedés a kancellárián

Ez komoly fejfájást okoz kormánykörökben - tudta meg a Bloomberg a kancellár gondolkodását ismerő forrásokból. Merkelt aggasztja saját pártja, a konzervatív CDU népszerűségének stagnálása, a koalíciós partner szociáldemokraták hanyatlása és a bevándorlóellenes, euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) párt erősödése.

Ha hozná a 2017. őszi parlamenti választásokat, vajon milyen koalícióban folytathatná a kormányzást? - erre a kérdésre is választ kellene találnia.

Az AfD az óriási bevándorlási hullámot hozó tavalyi nyár óta erősödött meg, jelenleg 12 százalékos támogatottságot mérnek a pártnak a közvélemény-kutatók. A CDU 33 százalékon áll, ami négyéves mélypont. A CDU/CSU-szociáldemokrata koalíció együtt a választók 53 százalékának bizalmát élvezi, míg a 2013 őszi parlamenti választás után 67,2 százalékon álltak.

Fordított logika

Az AfD előretörése azt mutatja, hogy Németország sem vonhatja ki magát a populista politikai erők erősödésének, illetve a hagyományos pártok gyengülésének európai tendenciája alól. Ez megnehezíti a koalíciókötéseket - magyarázza Carsten Brzeski, az ING-Diba AG vezető elemzője.

A kancellár megengedő, befogadó bevándorlási politikájának belső, a CDU/CSU-n belülről érkező bírálata miatt Merkelnek jelenleg az a legfőbb gondja, hogy rendet tartson saját táborán belül.

Mindez sajátos módon csak erősíti a szándékát, hogy negyedszer is elinduljon az országgyűlési választásokon. Ha most félreállna, azzal csak a vereségét ismerné be - mondta a Bloomberg egy további informátora. Indulási szándékát novemberben teheti egyértelművé a CDU konvencióján.

Sokáig fog tartani

A kancellár asszony a hét végén a Frankfurter Allgemeine Sonntagzeitungnak adott interjút, amelyben elismerte, hogy az EU-török megállapodást joggal bírálják. Egyebek mellett azt kifogásolják sokan, hogy a partner, a török vezetés egyre autokratikusabb, egyebek mellett újságírókat fenyeget stb.

Mint mondta, nem ez zavarja, hanem az, hogy egyesek abban bíznak, hogy az egyezség felbomlik, s ezzel újraindulhat a kormányt lehetetlen helyzetbe hozó menekültáradat. Ez természetesen az AfD-nek és a többi populista pártnak kedvezne.

A kancellári interjúból kiderült, hogy Merkel éles ideológiai vitára számít. Korábban a munkanélküliség volt a fő politikai vitatéma, most az ország biztonsága, illetve a német társadalom és az iszlám viszonya a fő kérdés - fogalmazott. Természetesen hosszan részletezte kormánya intézkedéseit, ám megjegyezte, hogy ezeknek az ügyeknek a tisztázása hosszú folyamat lesz.