Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Angela Merkel német kancellár belátható időn belül mindenáron le akarja zárni a harmadik görög hitelprogrammal kapcsolatos vitákat - adta közre exkluzív értesülését az athéni Kathimerini című lap internetes portálja. A program teljesítésének második felülvizsgálata elakadt, mert vita alakult ki a hitelező eurótagállamok és a brüsszeli bürokrácia, illetve az IMF között. A görög kormány szokás szerint mindhármójukkal pöröl.

Az IMF szerint nem lehet teljesíteni a 2015-ben felfogadott kedvezményes hitel feltételeit, ezért el kell engedni a görög államadósság egy részét. A kölcsönt nyújtó eurótagállamok és az európai pénzügyi apparátus úgy véli, némi további megszorítások árán teljesíthetők az eredeti elvárások, míg az athéni vezetés kijelentette: nem hajlandó tovább sarcolni a népet.

A terv

A lapértesülés szerint Merkel nyitott arra, hogy középtávon csökkentsék a görög adósságokat, ha az ország vezetése vállal még két kényelmetlen lépést, nevezetesen némi nyugdíjcsökkentést és az adómentességet élvező jövedelmek sávjának megemelését. Ez a két intézkedés a GDP két százalékával csökkentené az állam kiadásait.

Emellett bevonnák a görögöket az Európai Központi Bank (ECB) monetáris enyhítési programjába, azaz az athéni kormány eladhatná az ECB-nek a görög állampapírokat. Így az európai jegybank - 2015 után újra - finanszírozná Görögországot. A kancellár állítólag erről már tárgyalt is az ECB vezetésével.

A kompromisszum

A hír szerint Merkel elszánta magát arra, hogy szembe megy régi szövetségesével, Wolfgang Schaeuble pénzügyminiszterrel, aki régi ellenzője bármilyen adósságkönnyítésnek. A szigorú pénzügyér tárcájánál például 2015 nyarán Görögország eurózóna-tagságának felfüggesztéséről készítettek tervezetet, csak azért, hogy elkerüljék a hitelek egy részének elengedését.

A menetrend a következő lenne. Miután az ECB-vel megegyeznek a görög kötvények vásárlásának lehetőségéről, az athéni parlament szavazna az említett két megszorításról. Ezt követően a görögök egyfajta jutalomfalatként megkapnák az adósságuk középtávú csökkentésének tervét.

Ezután az ország csatlakozna a többi eurótagállamhoz az ECB monetáris enyhítési programjának résztvevőjeként és az IMF hivatalosan visszatérne az ország hitelprogramjába.

Az utóbbi azt jelentené nem csupán egyfajta tanácsadóként ellenőrizné, hogy a görögök betartják-e minden korábbi ígéretüket, azaz fegyelmezetten befizetik-e az adóikat és nem költenek a bevételeiknél többet a költségvetésükből (ami korábban nem volt rájuk jellemző), hanem Görögország egyik hivatalos finanszírozó intézményeként tenné ezt.