Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár egy órán át tárgyalt a csütörtöki EU-csúcs szünetében, amelynek eredményeként görög kormányinformációk szerint "közeledtek egymáshoz" a nézőpontjaik - jelentette az athéni ekathimerini.com hírportál. Ezt egy kérdésben, a görög költségvetési egyenleg ügyében számszerűsítették. Ciprasz és Merkel állítólag egyetért abban, hogy a korábbi tervekben szereplőnél kisebb többlet is elég lenne.

Az előző kormány 2015-re a GDP három százaléka feletti elsődleges - adósságtörlesztés nélkül számolt - többletet irányzott elő, míg most a felek úgy látták, hogy elég lesz 1,2-1,5 százalék plusz 2015-ben és 2016-ban. Emellett Ciprasz megígérte, hogy nekilendülnek a privatizációnak, amit a januári választási győzelem után leállítottak, továbbá, hogy leválasztják az adóhivatalt és a statisztikai hivatalt a pénzügyminisztériumról.

Nem bíznak egymásban

Eközben az informátorok leszögezik, hogy Athén nem enged a munkaerő-piaci és a nyugdíjreform ügyében, továbbá nem hajlandó az áfa emelésére. Abban is egyetértettek a felek, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei (eurócsoport) rendkívüli ülést tarthat még ebben a hónapban - azaz a jövő héten -, hogy előkészítsék végre a görögök és a hitelező eurótagállamok megállapodását.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság (EB) elnökhelyettese nem ilyen optimista: szerinte májusig nem lesz megállapodás Görögország finanszírozásáról. Az ARD német tévétársaságnak azt mondta, hogy csak akkor lesz egyezség, ha Athén betartja az előző kormány által aláírt EU-IMF segélyprogram feltételeit. Jyrki Katainen, az EB másik elnökhelyettese, aki csütörtökön a görög fővárosban tárgyalt, arról beszélt, hogy nehezen juthatnak egymással dűlőre olyan tárgyalófelek, akik nem bíznak egymásban.

Blogolt a pénzügyér

Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter internetes blogbejegyzésben üzent kollégáinak az eurócsoport pénteki rigai ülése előtt. Aá Reuters értékelése szerint ebben némi engedékenységről tett tanúbizonyságot. Szerinte nem lehetetlen áthidalni a kollégái közte lévő távolságot. Készek a nyugdíjrendszer racionalizálására, mármint a korai nyugdíjba vonulási lehetőségek korlátozására. Emellett előreléphetnek a privatizációban és a teljesen független adóhatóság létrehozásában.

A pénzügyér elismeri, hogy az adórendszert gatyába kell rázni és teljesen meg kell szabadítani a politikai erők és a vállalatok befolyásától. Emellett tett néhány általános megjegyzést is, miszerint a termelékenység stagnál, a munkaerőpiac összeomlott, a közösségi forrásokat hatékonyabban kell elosztani és modernizálni kell az államigazgatást. További gond, hogy nehéz új cégeket alapítani. A társadalmat szétszakítják a jövedelmi egyenlőtlenségek ami lehetetlenné teszi, hogy az emberek összefogjanak a reformok támogatásáért.

Ugyanakkor visszautasítja a hitelezőknek azt a követelését, miszerint a költségvetésnek folyamatosan magas elsődleges többlettel kellene zárnia, ami forrást teremtene az adósságok törlesztésére. Nem lehet arra kényszeríteni Görögországot, hogy a jelenleg a GDP 175 százalékán álló államadósságot 2020-ra 120 százalékra szorítsa le. Ehelyett minden pluszforrást a gazdasági növekedés ösztönzésére kell fordítani. Végül is szerinte ez a hitelezők érdeke is, mert így válhat képessé az ország adósságai kifizetésére.