BUX
39314

Merkelt alaposan legombolhatták a csúcson

Az elemzők szerint Törökország és az uniós országok vezetői is győztesen távoztak a két fél múlt heti csúcstalálkozójáról, de hogy valójában ki nyert, csak később derül ki. Az InfoRádió Aréna című műsorának vendége Egeresi Zoltán Törökország-kutató, és Feledy Botond külpolitikai elemző voltak.

Inforádió, 2016. március 21. hétfő, 13:59

A török kormányfő igyekezett hazájában sikerként tálalni az Európai Unióval folytatott tárgyalások eredményeit - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

"Egy ilyen európai csúcs után minden kormányfő és államfő igyekszik pozitívan magyarázni a bizonyítványt. A törökök alapvetően nem kötöttek rossz megállapodást. Elérték a legfontosabb dolgokat, amiket korábban kértek, még ha nem is olyan formában, ahogy korábban felmerültek. De már egy fejezet is elég ahhoz, hogy belpolitikailag a török kormány azt tudja mondani, hogy nem szakadtak meg az európai uniós csatlakozási tárgyalások" - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa az InfoRádiónak.

Az ötből ugyan csak egy fejezet újra nyitására kaptak garanciát, ám a többiben is történt előrelépés - tette hozzá Egeresi Zoltán.

"Sikerként értékeli a török kormány, illetve sikerként lehet eladni a lakosság felé azt, hogy vízumliberalizációra kvázi garanciát kaptak és hogy egy fejezet meg lesz nyitva, valamint, hogy ha nem is rögtön, de megkapják az újabb 3 milliárd eurót. Ám még messze vagyunk attól, hogy Törökország az összes fejezetet megnyissa és tagállammá váljon" - hangsúlyozta Egeresi Zoltán.

Feledy Botond, külpolitikai elemző szerint az Európai Unióról nem állapítható meg, hogy nyert-e a tárgyalásokon.

"Ahogy a törökök is eldönthetik, hogy ezer vagy száz, esetleg csak tíz mentőcsónakot engednek el a partoktól naponta, ugyanúgy az unió is változtathat a vízumliberalizáción. A feltételeket elvileg teljesíteni kell, de a lehetőséget mindenki nyitva hagyta egy kicsit, hogy a teljesítésnél az apró betűs részekre hivatkozhasson. Mint egy klasszikus európai tárgyalásnál, mindenki azzal ment győztesen haza, hogy megkapta, amit akart. De a pontos végrehajtásról még nem tudunk semmit" - fogalmazott a külpolitikai elemző.

Az európai tagállamok közül valószínűleg Angela Merkel német kancellárnak kellett a legtöbb áldozatot meghoznia - tette hozzá Feledy Botond.

"Merkelt alaposan legombolhatták a tárgyalóasztal függönyei mögött. Csak sejteni lehet, hogy ki, mit kért cserébe azért, hogy beleálljon Merkel történetébe. A portugálok alighanem számtalan pénzügyi könnyítést fognak kapni azért, hogy önkéntesen és példaértékűen befogadnak majd menekülteket. Nagyon sokan, nagyon sok mindent kérhettek Merkeltől és kérdés, hogy ez Merkelnek megéri-e" - világított rá az elemző.

Feledy Botond úgy fogalmazott: 2017-ben derül ki, hogy megmentette-e pártja, a CDU hatalmát, vagy későn, és drágán adta el azt. A menekültek áramlását csak az állíthatja meg, ha a hatóságok mindenkit visszaküldenek.

"Csak az lehet visszatartó erejű lépés, ha azokat, akik átmennek csónakkal a görög szigetekre, egytől egyig visszaküldik. Ha a menekültek 50 vagy 25 százalékát továbbküldik Európa felé, mindenki abban fog reménykedni, hogy ő lesz az a negyedik ember a tömegből, aki továbbmehet. Csak nagyon szigorú fellépés esetén lehet visszatartó hatása, de kétséges, hogy ezt menekültjogilag meg tudják-e csinálni" - mondta a külpolitikai elemző.

Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa szerint a török hatóságok majd megpróbálják visszatoloncolni a menekülteket, a szíriaiakat pedig ott tartani.

"A megállapodás része volt, hogy azokat a szíriaiakat, akik illegálisan lépnek uniós területre, visszaviszik Törökországba. Ők a lista végére kerülnek és nem lesz semmi esélyük arra, hogy legális úton az Európai Unióba jussanak. A többi afgán, pakisztáni vagy afrikai menekültet Törökország megpróbálja visszaküldeni, de még nem tudjuk, ez pontosan hogyan fog zajlani" - hangsúlyozta Egeresi Zoltán.

Ha az lesz az üzenet, hogy a balkáni útvonal lezárul, és Görögországba nem lesz értelme elmenni, új útvonalak nyílhatnak meg - tette hozzá Egeresi Zoltán.

"Valószínűleg többen fognak otthon maradni, vagy legalábbis kevesebben fognak ennek az útvonalnak nekivágni. Ilyenkor jön az a szokásos történet, hogy az emberek megpróbálnak új alternatív útvonalakat találni" - jegyezte meg.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára szerint felerősödhet újra az Olaszországon át vezető, vagy a Spanyolország felé tartó menekült útvonal is.