Legutóbb áprilisban találkoztak a csoport vezetői, azóta pedig némileg javultak a világgazdaság kilátásai, több ország pedig egyenesen ismét a növekedés szakaszába lépett. A döntéshozók azonban egyelőre óvatosak a győzelmi jelentéssel, és hangsúlyozzák, hogy továbbra is alkalmazkodó irányelvre van szükség.

A találkozó házigazdája, Alistair Darling brit pénzügyminiszter szerint, ugyan a 2010-es kilátásokat illetően bizakodóak lehetünk, ám továbbra is maradtak bizonytalanságok és rizikók. A legnagyobb kockázatot szerinte az jelenti, hogy a világ elhiszi, a fellendülés már garantált, a munka el van végezve. Darling szerint "robosztus szabályozói rezsimre" van szükség, és ha ez az embereknek nem tetszik, akkor megvan a lehetőségük, hogy máshová menjenek - idézi a szigetország pénzügyminiszterének szavait a BBC.

A döntéshozók továbbra is azt hangsúlyozzák, hogy óvatos és összehangolt intézkedésre lesz szükség a válságellenes lépések fokozatos lebontásában, az állam gazdaságélénkítésből való kivonulása során, aminek a többség szerint még nincs azonnali aktuálisa. Közben a politikai vezetőknek azzal a jelenséggel is meg kell küzdeniük, hogy népszerűségük csökken az emelkedő munkanélküliség és a gyakran kritizált költekezés miatt is, ami részben arra kényszeríti őket, hogy erősebben hangsúlyozzák a bankok felelősségét a kialakult helyzetért.

Franciaország, Németország és Nagy-Britannia közös nyílt levélben fogalmazta meg azt a célkitűzést, amely szerint a bankokat rá kellene venni a jutalmazási gyakorlatuk megváltoztatására, mivel a válság kialakulásának egyik nem elhanyagolható oka volt a túlzott kockázatvállalást eredményező jutalékrendszer. A miniszterek tárgyalni fognak a bónuszok ügyéről, de konkrét intézkedések meghatározása csak később, esetleg a Szeptember 24-25-i, teljes pittsburghi találkozón várható. Az Egyesült Államok pénzügyminisztere is azt mondta, hogy nem számít nagy bejelentésre Londonban.

A rendszer szempontjából fontos bankokkal kapcsolatos szabályozás tökéletesítését is megvitathatják a G20-ak, a pénteki nyitó vacsorán például az IMF és a Világbank reformjának kérdései lesznek terítéken, különösen a nagy feltörekvő gazdaságok hangsúlyosabb képviselete kapcsán. Az úgynevezett BRIC-országok (Brazília, Oroszország, Indonézia, Kína) képviselői külön is találkoznak, és várhatóan csatlakozik hozzájuk Timothy Geithner, az USA pénzügyminisztere is. Ez utóbbit állítólag maga Geithner kérte a BRIC-nél, ami már önmagában is az új gazdasági erők szerepének növekvő fontosságára utal.

A csoport tagjai vélhetően ismét közös állasfoglalással zárják majd az eseményt, amelyben kiállnak a világgazdaság további élénkítésének fontossága mellett. Míg a további állami élénkítés ügyében egyetértés várható, a költések ütemét és a leállításuk tervezett időpontját illetően lehetnek súrlódások a tagok között, de a banki bónuszok limitálásának kérdésében is ez a helyzet.

Az USA szeretne nemzetközi egyezséget elérni abban az ügyben, hogy a bankokat nagyobb tartalékok képzésére kötelezzék a hasonló válságok megelőzésére. A vezető európai gazdaságok ugyanakkor egyfajta magatartáskódexet fogadtatnának el a csoporttal, amely szigorúbban szabályozná a pénzintézetek tevékenységét. A házigazda szerint a nemzetközileg összehangolt cselekvés azért is fontos, hogy megakadályozzuk azt, hogy a bankok az egyik országot kijátsszák a másik ellen - fogalmazott Darling. A brit, francia és német vezetők levele szerint a spekulatív tevékenységeket is vissza kell fogni, elsősorban a tőkekövetelmények emelésével. A levél szerint az országok polgárait mélyen sokkolta az elítélendő banki praktikák feléledése, márpedig a pénzintézetek számára nem valós lehetőség a válság előtti üzletmenet visszaállítása, különösen nem az adófizetői pénzekből fedezett mentőakciók után.

A megnyilatkozások is azt erősítik, hogy a hangsúly a válságkezelésről a normál menethez való visszatérésre tevődött át. A néhány hónappal ezelőtti állapothoz képest úgy tűnik, a világgazdaság talpraállása hamarabb bekövetkezik az OECD firss prognózisa szerint is, amely azonban figyelmeztet, a fellendülés csak lassan és fokozatosan mehet végbe. Az új előrejelzés már kisebb visszaesésre számít 2009-ben, mint az egy hónapja kiadott legutóbbi. Az óvatosságot az OECD és az IMF mellett Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke is fontosnak tartja, aki szerint a helyzet még nem érett meg arra, hogy kijelentsük, a válságnak vége. Az eurózóna monetáris politikájának első embere szerint göröngyös út áll az euróövezet előtt, de az USA kilátásai kapcsán is körültekintésre intett.