BUX

Mi dübörgünk, a szomszédban meg még jobban dübörögnek

Az Erste Bank elemzői felfelé módosították az egész régió idei gazdasági növekedésére adott előrejelzésüket. A cseh, román, lengyel és szlovén gazdaság után jön a magyar növekedés a sorban. Jövőre lassulhat a régió, de nem nagyon, az EU ugyanis segíthet.

Lovas-Romváry András, 2017. szeptember 20. szerda, 19:10

A kedvező második negyedéves GDP adatokat látva felfelé módosították az osztrák Erste Bank elemzői a régiós országok átlagos idei növekedésére vonatkozó előrejelzésüket. Most már 4,1 százalékos átlagos növekedést várnak a régióban, ennél kicsit alacsonyabb, 3,7 százalékos lehet a magyar gazdaság bővülése 2017-ben. Minket megelőzhet Románia 5,5, Lengyelország 4,1, Szlovénia 4 és Csehország 3,9 százalékos bővüléssel.

Ezzel a vizsgált országok idei GDP növekedése 2008 óta a legmagasabb, a bank szakértői szerint a kérdés az, hogy meddig fenntartható ez az ütem. Úgy vélik, a gazdaságok most nagyon komoly támogatást kapnak a lakossági fogyasztás oldaláról, amelyet jelentősen támogat a béremelkedés és a kedvező munkaerő-piaci folyamatok. Eközben a külföldi kereslet  is kedvezően alakul. Jelenleg szerintük semmilyen olyan fejlemény nem látszik a horizonton, amely megzavarhatná a régiós gazdaságok jó teljesítményt, ami viszont azt eredményezheti, hogy a jegybankok lassacskán a szigorításon kezdhetnek majd el gondolkodni.

Ennek az első jele volt a cseh jegybank (CNB) augusztusi 20 bázispontos minimális kamatemelése. A román jegybank szerintük hamarosan a betéti kamatok emelésébe kezdhet, szűkítve ezzel a kamatfolyosót. Ez különösen akkor lehet valószínű, ha a lej folytatja idei gyenge szereplését - írják a bank szakértői. A szerb jegybank által végrehajtott kamatcsökkentést egyszeri akciónak tartják, amely nem változtatott jelentősen a monetáris kondíciókon. Az egyetlen jegybank szerintük, amely kilóg a sorból, az a magyar.

Az MNB ugyanis változatlanul a komoly monetáris lazítások útját járja. Megjegyzik, az infláció Magyarországon még mindig jóval a 3 százalékos cél alatt jár, s a nyáron erősödő forintárfolyam még nehezebbé tette ennek a célnak az elérését. Szerintük ezért várható a betéti kamatok további csökkentése a negatív tartományba (ezt meg is lépte kedd délután az MNB) és más olyan lépések is várhatók, melyek a forint gyengítésének az irányába hatnak.

A mostani erős növekedési ütem ugyanakkor az Erste elemzői szerint jövőre már lassulhat, 2018-ban átlagosan 3,5 százalékos bővülést tippelnek a régióban. Ennek oka szerintük az lehet, hogy a fiskális politika kevésbé lesz laza, úgy vélik, a költségvetési kiadások növekedése Romániában, Magyarországon, Lengyelországban megtorpanhat. Ezen országok ugyanis gyorsan felélték azokat a tartalékokat, amelyeket a viszonylag jó években sikerült felhalmozniuk. Most már itt lenne az ideje ezért a fékpedálra lépni, ha tartani akarják magukat a kívánatos, 3 százalék alatti deficitcélhoz.

Ahol pozitív meglepetés lehet még jövőre a régió gazdaságiban, ott ezt az EU támogatások tervezettnél hamarabbi és nagyobb összegű lehívása okozhatja - áll az elemzésben.

A szakértők rámutatnak, hogy a régió országaiban a beruházások üteme rettenetesen függ a beáramló uniós forrásoktól. Erre jó példa Magyarország, ahol tavaly a beruházások nagyságának tavalyi összeomlását idén drasztikus és gyors talpra állás követte. A régió más országaiban nem volt ekkora a volatilitás.